Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1941. március 28.
ják el. Ez a tény jelöli ki azt a legegyszerűbb utat, melyet az iskolai szemléltetés terén követnünk kell. Ez a természetes ut. A szemléltetés és tapasztalatnyujtás elve régi pedagógiai elv. A kisgyermek ösztönszerüleg szerzett tapasztalati anyagát az iskola szaporítja, mélyebbé és tudatosabbá teszi. Ezt a feladatot a lakóhelyi ismertetés keretében törekszik megoldani. A lakóhely az a szűkén elhatárolt terület, ahol a gyermeknek valóságszemléletre van alkalma. A tér szűk, de anyagában mondhatni teljes kis földrajzi táj. Ebből az következik, hogy az u.n. "EöH- rajzi alapfogalmai" anyagot majdnem teljes egészében itt szerezheti meg a tanulóig, részint a maga munkájával, részint az iskola irányításával. /Kirándulások./ E szemléletek gyűjtésében a tanuló minden érzékszerve szerepet kap. Az összetevődött képzetek gazdag érzelmi anyagot is képviselnek, melyet sok szempontból értékesíteni lehet. Csak a lakóhely jelenségeinek összegyűjtésével válik lehetővé a régen legtöbbször teljesen absztraktnak felfogott alapfo•galmi anyag induktiv átadása. Ezt a feladatot az iskola a természeti szemléltetés keretében oldja meg, természet alatt itt a valóságot értve. A valóság a gyermek számára, a lakóhely, a mindénnapi élet zárt határán túl megszűnik. Ezzel együtt megszűnik a természeti szemléltetés lehetősége, csupán egyes tárgyak - ásványok, termékek, képek stb. - tudják némileg közelebb hozni a sokszor nagyon messzefekvő ismertetendő anyagot. De ezek ^lehetőségek csupán sejtszerü apró részletek, melyekkel átfogó és működésében is teljes földfelszini életet nem tudunk érzékeltetni. Ezért ezen a pprH- ton - ha nem is tudjuk ezzel elmélyíteni, de kiszélesíteni mindenesetre tudjuk a szemléltetést - a jelképes szemléltető eszközökhöz folyamodunk. Ezek legfontosabbjai a térkép, a rajz, vázlat, grafikonok, dombormüvek, stb. , melyek használata eléggé változatos lehetőséget nyújt a szemléltetés terén. A térképekről csak annyit jegyzünk meg itt, hogy azok minden f^táját /hegy- vízrajzi, gazdasági, éghajlati, növényelterjedési, stb./ ajánlatos használni, bárcsak azért is, mert ezek összetevése^szinte egymásra rétegezése természetes módon kapcsolja össze azokat a természeti és emberi tényezőket, melyek a valóságban is természetes módon hatnak egymásra és tényleg soha sincsenek elszigetelve. Ebből a gondolatból már az is kitűnik, ,hogy a szemléltetésnek a földrajzban nemcsak puszta tények és ezeknek megfelelő egyes fogalmak átadása illetőleg MtoTcif
