Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1941. március 28.
> • 901 h~ í~ teg időt igényel és még igy is sokszor torzképeketjkapnánk, amelyekről később a tanuló maga sem tudja, mit is ábrázolnak. Azt azonban megtehetjük, hogy felhivjuk figyelmüket a "Bildwörterbuch"-okra. Ezzel jó szolgálatot teszünk nem csak a németjfcanitásnak, hanem ha a tanulók csakugyan megveszik és használják, nézegetik a könyvet, még a többi tárgynak, talán az anyanyelvi oktatásnak is." f/ Jármai Vilmos németnyelvi szakvezető -tanár hozzászólása: "Willingné nagyságosas :zony kimeritő képét adta a szemléltetési módozatoknak, melyeket a modern német nyelvtanitásban használunk. Én teljes egészében aláirom az elmondottakat, csupán kiegészitéskép óhajtom a következőket elmondani. 1. Ha azt a kapcsolatot vizsgáljuk, mely a szemléltető kép és az olvasmány közt fennáll: tankönyveinkben kétféle felfogással találkozunk. Vannak könyveinek, amelyek teljesen a képszemlélet alapján tárgyalják olvasmány anyagukat. Ezek néhány összefoglaló képet közölnek eiy bizonyos tárgykörről pih. az évszakokról s a képen összezsúfolt mozzanatokat leckékre tagolva közük teljesen szemléltető alapon. A leckeszöveg itt teljesen a képhez van szerkesztve s feldolgozása elég kényelmes, mert pusztán a képen látható dolgok elmondásából áll. Minthogy azonban a kép nagyon sok jelenetet ábrázol, ez a tárgyalási mód azzal a veszéllyel jár, hogy a tanulók figyelme szétosztódik, s nem azt nézi, amiről éppen szó van. Ha pedig letakarjuk a nem kivánt részt, az: mindig zavarólag fog hatni, s éppenséggel foglalkoztatni fogja a gyermekek képzeletét. A leghelyesebb szemléltető eljárás az, ha csak azt a mozzanatot mutatjuk be, amelyről éppen szó ven. Vannak könyveink, melyét a képet átlátszó papírral fedik be, s ezen közük a tárgyak nevét, melyek a papíron áttetszenek. Szótanulás szempontjából jó és hasznos eljárás, de beszédkészség szempontjából nincs jelentősége - mert azt mégiscsak beszédgyakorlatok utján kell elsajátítani. Az ilyen összetett képeket, csak összefoglalások alkalmával lehet jól felhasználni. Ilyenkor azonban nem csu pán már letárgyalt képeket használhatunk fel, hanem hasonló tárgyú, de még nem látott képeket is. Ezek nagyobb érdeklődést keltenek és igazi próbái az eddig megszerzett nyelvtudásnak. Ilyenkor látja a gyermek, hogy mennyit tud s ez önbizalmat kelt benne s további erőfesztésre serkenti. Vannak olyan könyveink is, melyekben az olvasmányok nem szol gai módon tapadnak a képekhez, hanem a képektől függetlenül, élmény szerűen tárgyalják le mondanivalójukat s a képek a szövegnek csak i