Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged

1941. március 28.

> • 901 h~ í~ teg időt igényel és még igy is sokszor torzképeketjkapnánk, ame­lyekről később a tanuló maga sem tudja, mit is ábrázolnak. Azt azonban megtehetjük, hogy felhivjuk figyelmüket a "Bildwörterbuch"-okra. Ezzel jó szolgálatot teszünk nem csak a németjfcanitásnak, hanem ha a tanulók csakugyan megveszik és hasz­nálják, nézegetik a könyvet, még a többi tárgynak, talán az anya­nyelvi oktatásnak is." f/ Jármai Vilmos németnyelvi szakvezető -tanár hozzászólása: "Willingné nagyságosas :zony kimeritő képét adta a szemlél­tetési módozatoknak, melyeket a modern német nyelvtanitásban hasz­nálunk. Én teljes egészében aláirom az elmondottakat, csupán kie­­gészitéskép óhajtom a következőket elmondani. 1. Ha azt a kapcsolatot vizsgáljuk, mely a szemléltető kép és az olvasmány közt fennáll: tankönyveinkben kétféle felfogással találkozunk. Vannak könyveinek, amelyek teljesen a képszemlélet alapján tárgyalják olvasmány anyagukat. Ezek néhány összefoglaló képet közölnek eiy bizonyos tárgykörről pih. az évszakokról s a ké­pen összezsúfolt mozzanatokat leckékre tagolva közük teljesen szem­léltető alapon. A leckeszöveg itt teljesen a képhez van szerkeszt­ve s feldolgozása elég kényelmes, mert pusztán a képen látható dol­gok elmondásából áll. Minthogy azonban a kép nagyon sok jelenetet ábrázol, ez a tárgyalási mód azzal a veszéllyel jár, hogy a tanulók figyelme szétosztódik, s nem azt nézi, amiről éppen szó van. Ha pe­dig letakarjuk a nem kivánt részt, az: mindig zavarólag fog hatni, s éppenséggel foglalkoztatni fogja a gyermekek képzeletét. A leghe­lyesebb szemléltető eljárás az, ha csak azt a mozzanatot mutatjuk be, amelyről éppen szó ven. Vannak könyveink, melyét a képet átlátszó papírral fedik be, s ezen közük a tárgyak nevét, melyek a papíron áttetszenek. Szó­tanulás szempontjából jó és hasznos eljárás, de beszédkészség szem­pontjából nincs jelentősége - mert azt mégiscsak beszédgyakorlatok utján kell elsajátítani. Az ilyen összetett képeket, csak összefog­lalások alkalmával lehet jól felhasználni. Ilyenkor azonban nem csu pán már letárgyalt képeket használhatunk fel, hanem hasonló tárgyú, de még nem látott képeket is. Ezek nagyobb érdeklődést keltenek és igazi próbái az eddig megszerzett nyelvtudásnak. Ilyenkor látja a gyermek, hogy mennyit tud s ez önbizalmat kelt benne s további erő­­fesztésre serkenti. Vannak olyan könyveink is, melyekben az olvasmányok nem szol gai módon tapadnak a képekhez, hanem a képektől függetlenül, élmény szerűen tárgyalják le mondanivalójukat s a képek a szövegnek csak i

Next

/
Oldalképek
Tartalom