Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1934-1939, Szeged
1937. december 17.
4 ory fy ( ’ ’) ,. A túlbuzgó előkészítést a következőképpen nyújtják; 1. a fogalmazás ragát a legapróbb részletekig közlik a tanulókkal; 2. az anyagot az osz_lyal szóbelileg "begyakorolják; 3. az anyagot kérdve kifejtő módon ad: át a tanulóknak; 4. az ügyesebb tanulókkal mondatják el az anyagot; a tárgyalt olvasmányok és költemények tartalmát Íratják le. A szolgai solás kényszere elnyomja a tanulók egyéni megnyilatkozásait, eredeti gondolásait, és megfosztja őket az alkotó munka gyönyöreitől. A kötött galmazás minden hibáját a szabad fogylmazás szünteti meg. A szabad fogalzásban a tanuló saját lelki tartalmát juttatja kifejezésre, minden fo- Lmazványban a tanuló egyénisége nyilatkozik meg. Mivel a fogalmazástanis a gyermek fejlődési szükségleteihez alkalmazkodó nevelést jelent, enlfogva ez nem módszertani, nem logikai és nem technikai, hanem lélektani rdés: a jellemnevelés problémája. Itt arról van szó,; hogyan kell a taló jellemét befolyásolni, hogy kifejező készsége fejlődjön? hogyan kell tanulóra háni, hogy lelki tartalma kifejezésre törekedjék? hogyan kell tanuló alkotó képzeletét megindítani? A megoldás módja a valóságelemeknel emléletes történéssel, hangulati színezéssel, belső mozgalmassággal, leifeszültséggel való kisérése. Ezt a lelkiállapotot előidéző erő; az ériem. A különféle érzelmi állapotok indítják meg a tanuló alkotó tevékenygét. Ez a munkamód az osztályközösségre hatva kiegyenlíti a különféle mulóegyéniségeket, de anélkül, hogy a sajátos egyéniségek, jellemek elölnének. A lassúnak mozgékonyabbá kell válnia, a felületesnek tartalmassá ;11 átalakulnia, az idegesnek összpontosítania kell szellemi képességeit, csapongó képzeletüt meg kell zabolázni, stb. Tehát a szabad fogalmazásin is van "előkészítés", de ez nem tartalomközlést jelent, hanem nem más, _nt a tanuló alkotó munkáját megindító erőrugó: az érzelmeket keltő rámgolás. így elősegítjük a tanuló egyéniségének a kibontakozását, mert fogalmazványokban minden sablontól mentesen a tanuló egyéniségének mi- 5ségi jegyei nyilvánulnak meg. A fogalmazási feladatok legfőbb követelménye, hogy érdeklődést sltsenek. A tanulónak alkáLma legyen azt adni, ami élményéből fakad, vagy nihez egyéb érdeklődés vagy kapcsolat fűzi. A tanítás anyagával kapcsoatos tételek nem a tanult ismeretek egyszerű reprodukálását jelentsék, anem a feladatok sajátos, eredeti, önálló megoldását, kifejtését. Nagy andot kell fordítani a levélírásra. Nemcsak azért, mert minden embernek .etszükségletek levél különféle fajainak gyakorlati ismerete, hanem
