Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1934-1939, Szeged
1936. április 30.
7 amikor a tanulók a tárgykötrel kapcsolatban minden élményüket is elmondhatták. Ez annál könnyebb volt, mert a jómódú és intelligens tanulók között alig volt egy is, aki nem lett volna a tárgyalt vidékek valamelyik helyén, igy a Hortobágyon, Kakasszéken, Gyopáros-fürdőn, Debrecenben, Szegedm stb. A tanulók biztos ismeretekkel rendelkeztek, sokat mutattak. Az összefoglalás menetét a tanár a táblán krétarajzzal kisérte. 13zt rosszul tettrf mert a groteszk rajz csak zavarta a tanitás munkáját, s a tanár elárulta, hogy egyáltalán nem tud rajzolni. Megnéztem a tanulók földrajzi füzeteit is, melyekben igen kevés volt a rajz, ami volt, az is rendetlen és felületes volt. Az óra végén a lelkes tanár bevitt a szertárába, ahol megmutatta a tanulóknak a földrajz tanítással kapcsolatos alkotó munkáit. Láttunk itt igen sok agyag, plasztilin, lombfürészmunkát, sok szines összefoglaló rajzot, térképet, grafikont. MegZlefeett, hogy a tanuld-munkák százai egy asztalra nagy rendetlenségben voltak egymásra rakva, alig lehetett eligazodni közöttük; úgy látszik, hogy a szaktanárnak nem volt megfelelő helye, sem érzéke a rendszeres elhelyezésre; aminthogy ebben a helyiségben máskülönben is költői rendetlenség volt. Másrészről különösen feltűnt, hogy a tanulók kirándulásaival kapcsolatban illusztrált, gondos összeállításokban meglepően szép leírásokat láttunk. A hospitálás után az intézet igazgatójával az iskola berendezését tekintettük meg. Kiemelkedik a fizikai szertár nagyszerű felszerelése és a vele kapcsolatos mühiäy munkapadokkal és szerszámokkal gazdagon felszerelve. Egyebekben az intézet berendezésében egyáltalában nem mutatja az a képet, amit egy gyakorlógimnáziumtól várhatunk.Mindenütt túlzsúfoltság, helyszűke és bizonyos rendetlenség van. Az eredetileg négy váltakozó rendszerű osztályra berendezett gimnázium ma 8 osztályos, ami szintén egyik oka a helyszűkének. Az épület egyébként sem barátságos, nem is eléggé tiszta, s igy semmi vonzó benyomást nem gyakorolhat sem az idegenre, sem a tanulókra. Az intézet tanárainak sincs megfelelő munkahelyük. A\ mi gyakorló iskolánk üde szépségében, tisztaságában és berendezésében messze túlszárnyalja a gyakorló-gimnáziumot. Az a véleményem, hogy a középiskolai tanárjelöltek gyakorlati kiképzésének munkahelye egy uj, modernebb és tágasabb otthont igényelhetne a kormányzattól. Úgy látom, hogy az intézet a dologi szükségletek szükségszerű fedezetre, vala-
