Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1929-1934, Szeged

1931. május 13.

a szókincs fokozatos felépítésévei,gyarapításával. Ismerteti a teljes szókészlet gyakorlásának módját a cédularendszer segitségével.Bemutatja a mondatszerkesztés technikus módját a táblázat segítségével.Végül bemutatja 3 tanulóval a módszerrel elért eredményt.A tanulók szókészsége, nyelvtani készsége igen kiváló.

Az igen érdekes és értékes értekezletet az egybegyűltek nagy figyelemmel hallgatták s ahhoz a következő fontosabb hozzászólásokat fűzték:

Jármai Vilmos gyakorló iskolai tanár:

Az a szállóigévé vált megállapítás,hogy a német nyelv tanítására fordított energia nem áll arányban az eredménnyel,több okra vezethető vissza. Ezek: a tanterv irodalmi követelményeinek túlméretezett volta,a csekély óraszám,a tulnépes osztályok és a nem szakképzett tanárok alkalmazása az alapot - lerakni hivatott alsó osztályokban. Lomoschit z E. a főokot a mai tantervben látja s attól magát függetlenítve azt gyökeresen felforgatja.Elgondolásának vezérfonala a grammatikai anyagnak a könnyebbről nehezebbre haladó fokozat szigorú betartásán^ alpul s a beszédgyakorlatnak is ehhez kell alkalmazkodnia.Módszeres eljárása szakit a metodika tört.fejlődése során kialakult mai munkaiskola! elvvel,viszszatér a grammatikai módszerhez s abban áll,hogy a tudatossá tett szabályt alkalmazza s gyakorolja. Tehát éppen fordítottja a mai eljárásnak,mely a tanuló nyelvérzékére is támaszkodva előbb a nyelvkészséget fejleszti ki s csak azután teszi azt tudatossá a grammatika által,A modern nyelvtanítás nagyban fejleszti a tanuló szabad"alkotó vágyát is öntevékenységét.1.K.-nál is van alkotó munka.de ez nem szabad,mert ott a merev grammatikai szabályoktól megengedett körben mozoghat s a nyelvérzék szabad megnyilvánulásának nem‘enged teret s csak sémákba merevitett pontos,de gépies alkotó tevékenység az,melyben a tanuló munkája kifejezésre juthat.A grammatika mindenható uralma alatt elenyészik a fül és száj fontos szerepe s Így a kiejtés gyakorlására valamint az élő beszéd alkalmazására nem helyez elég súlyt.A tanulók beszédjén meg is érzik,hogy beszéd közben grammatikai szabályokat alkalmaznak.

Részletes megjegyzések:

1.Elavult sőt elitéit eljárás az,mely betűírással kezdi meg a nyelvtanítást.Mindjárt eletren ji nyelvvel kell kezdeni,mondatalkotáss^l,hogy a tanuló teremtő ösztöne mindjárt indulásban tápot kapjon. 2, A kiejtésre már kezdetben fordítsunk gondot s figyelmeztessünk az Írott és mondott szó közötti különbségre.Az utolsó év nem teheti jóvá az előző 3 év kiejtésbeli mulasztásait.

3. Az iskolai szólások nehézségük szerint való felosztása a négy osztályban feleslegessé válik,ha az osztályban folytatott társalgás fokozatosan németté válik. 4. A szókincs gyakorlati alapon való összeállítása nagy érdeme l»-nak,de a mód,ahogyan a szókat betanítja nem helyes,mert a szavakat nem éleiigetelten,hanem mondatba helyezve kell gyakorolni s alkalmi asszociációkkal felfrissíteni.!.eljárása itt csupán a memóriát tér helő léleknélktili drill,Buzdító eszköze-a kilátásba helyezett bukás,a munkaiskola elvével ellenkezik. 5. A grammatikai formák kötött és szigorú sorfendje különösen az alsóbb osztályokban nagyban gátolja az eleven beszéd kifejlesztését.