Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1929-1934, Szeged
1930. október 11.
Itt teret kell engedni a tanuló szabad, megnyilvánulásának. A megindított fesztelen beszélgetés mindig hoz valami mozzanatot, amit ügyesen fel lehet használni. Leinteni a gyermekeket nem szabad, mert akkor hiába számítunk közreműködésükre. A sikerült hangulatkeltés már magában hordja a II. fokot: a problémanyujtást, mely a német nyelvtanításban kétféle irányú.l/ tartalmi, és 2/ nyelvtani. A tartalmi problémanyujtás az élményből következik s lehetőleg cselekvési formában öltöztetjük. Pl. Ma megnézzük a gyümölcsös kertet* Bdzsi hazajön az iskolából,stb. A nyelvtani célkitűzés csak a tartalmi anyag elvégzése után jön sorra s abban áll, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét valamely az olvasmányban előforduló nyelvjelenségre.Szabályt itt még nem adunk. III. A problémanyujtáshoz hozzáftiződik a tanár könnyű stílusban folyó előadása,melyben előadja az olvasmány tartalmát. Ez lehetőleg német nyelven történjék s eközben a tanár minden elképzelhető módot megragad,hogy •megértesse magát: szemléltet, képet mutat, s kézzel lábbal, mimikával dolgozik, hogy a mondatok konkrét formát öltsenek. A meglevő szókincs fel használása mellett beleosempészi az aj szavakat, amelyeket mindjárt a tanulókkal is ismételtet mig a fül és száj meg nem szokta.Ezt az előkészítést nagyon szeretik 8 éber figyelemmel kisérik, miközben egészen önkénytelenül elmondják magyarul mit értenek. Az előkészítés után jön a min taolvasás, amit a tanulók a könyvben kisérnek. Ezzel belekapcsolódik a szem munkája is. Miután az ismeretlen szavak jő részét az előkészítés folyamán megismerték*egész ti jól értik a felolvasott Bzöbeget, akiről meggyőződhetünk, ha a tartalmat egyelőre magyarul elmondatjuk. Most következik a IV, fok: a szellemi munka foka,melyben a tanár csak irányit. Azzal kezdődik, hogy a gyerekek olvasnak. Egyenkint és karban. A nehezebb szavak kiejtését többször is hangostatjuk. Következik a mondatonkint való tárgyalás,miközben az uj szókat a szótárba bevezetjük. A táblára a tanár ir, de úgy, hogy egy tanuld diktál s a helyesírási sajátságot kiemeli. Az osztály persze ellenőrzi. Ezzel akcióba lépett a kéz munkája is. Nagyon célszerű ha a gyermekek irásközben halkan előmondják a szöveget. így intenzivebb a megfigyelés. Most egynéhány kérdést alkottatunk, hogy az uj szót begyakoroltassuk.Persze a felelet egész mondatban történik. Ide sorozhatjuk a magyar és német mondatszerkezet alkalmi összehasonlítását, mely nagyon hatásos eszköz egyes ynelvi jelenségek tudatossá tételére. Az V. fok a kifejezés foka, az uj szók leírásával s a kérdésekre való feleléssel történik s ha alkalmas a téma páros jelenetek rendezésében
