Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1929-1934, Szeged
1930. október 11.
J. $ tanulóiskoia figyelmen kívül hagyta a reális élet követelményeit-egy uj reformmozgalmat indított meg,mely a nevelést a való élet szükségleteihez kívánja alkalmazni.Ez a mozgalom,melyet Spranger találóan igy jellemez,hogy a nevelés terén a gépember korából áttértünk a lélek korszakába -ez a mozgalom hivta életre a munkaiskolát. 3. ^ munkaiskola kiküszöböli a tanulóiskola emlékezotkultuszát á/ szakit a nevelőiskola mechanizmusával,helyette íelszabadaitja az önálló szabad tevékenység erőit,s e. munkának szolgálatába állítja.Történeti fejlődése szerint négy fázison ment keresztül 3 mindegyik ogy-egy iskolatípust termőit.rz első a kézügyesség! oktatást karolta fel,a második a mühelyoktatást hozta létre,a harmadik a cselekvő oktatást erodmén yezte, mely rendkívül fontos ujitist hozott létre azzal,hogy a munkát kihozza a műhelyből 3 az elméleti tárgyal: körére is kiterjeszti még pedig úgy, hogy a kéz tevékenységét mint kifejezési eszközt állítja be az elméleti oktatás szolgálatába. Tor mószetosen nem minden tárgynál alkalma zár. tó a kéz tevékenysége egyforma mértékbon. természetrajz,fizika,kérni-.geometria sokkal alkalmasabbak a kéz szerepeltetésére mint a nyelvi vagy történeti tárgyak.De hát nem is ez a leglényegesebb jellege a legmodernebb értelemben vett munkaiskolának,amelyet fejlődésének negyedik fokán az öntevékenység iskolájánál: szoktak nevezni, bben/ a tanítás súlypontja a tanuló öntevékenységén nyugszik s alkotó tanulásra törekszik,melyben a kéz tevékenysége csak kiegészítő szerepet játszik.Ennek a munkaiskolának három lényeges jegye a munkaoktatás,a munkaközi)e- ég és az önkormányzat. a munkaoktatás arra törekszik,hogy a tanuló játékos tevékenységét valami alkaiomszerüség felhasználásával spontán cselekvésre bírja.A spontán tevékenység közben fejlőjik ki a. munkáéImény>á munkaközösség elve a tanuló sereg közt szociális közösséget teremt.melyben uralkodó indulat az egymás iránti jóindulat és az önfegyelem.Ebből a munkaközösségből folyik az önkormányzat,mely nem más,mint a£ taniló saját belátása nyomán támadt felismerése a jogok és kötelességek összefüggésének. A fontiekből látható,hogy a munkaiskolában a tanuló minden munkájában önmagára kell nogy támaszkodjék... tanító szerepe az,hogy a tanuló szabad tevékenységét elősegítse s a munka menetét irányítsa.Bár a tanító személye látszólag a háttérbe szorul,mégis Ő a tanítás központja. Legíűb b erénye a munka folyamán felmerülő szükségletek megérzése s azoknak megoldását a legjobban szolgáló eljárások intuitiv felismerése.
