Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1979, Szeged
1979. május 10., rendes ülés
it п 1/ A közvetlen demokrácia helyzete A közvetlen demokrácia a vezetők és a beosztottak köz vetlen munkakapcsolatában jelentkezik és elsősorban az oktatók és a tanszékvezetők, a dolgozók és nem oktatói egységvezetők, az általános iskolai tanitók, tanárok és az iskola vezetői, a hallgatók és a tanulmányi osztály, az oktatók és a főigazgatóság viszonyában valósul meg. A közvetlen demokrácia biztositása az egyszemélyi felelős vezetőtől a fenti kapcsolatrendszerekben megköveteli a célok kollektiv meghatározását, ezeknek reális, egyértelmü feladatokra valólebontását, a vezetőre és a kollektívára vonatkozó részfeladatok elkülönítését. Mindez azonban akkor reális - a dolgozó szabad véleménynyilvánítása mellett - ha a követelménycket is egységesen értelmezzük. Jelenleg ezen a téren egyes tanszékeken belül, de tanszékek között is véleményeltérések tapasztalhatók, amelyek - főleg káderpolitikai kérdésekben -, egyrészt nehezítik a Főigazgatóság munkáját, másrészt feszültségekhez vezethetnek az oktatók és a dolgozók körében. Fzért a követelményrendszer egységes értelmezése terén fontos feladat hárul a tanszék és egységvezetőkre, az egyes tanszékek követelményeiben mutatkozó eltérések összhangját pedig a főigazgatóságnak kell megteremtenie. A vezetés feladata, hogy - a dolgozók felkészültségének, rátermettségének és képességének figyelembevételével - gondoskodjon a tervszerű és arányos munkaelosztásról, mert az egyes egységekben meglévő aránytalan munkamegosztást, az egyes oktatói túlterhelést csak igy lehet kiküszöbölni. Fontos vezetői feladat a tevékenység rendszeres e llenőrzése és értékelése . Az értékelés hatékonyságát fokozza - ez a közvetlen demokrácia követelménye is -, ha az a kollektíva előtt, a beosztottak aktiv részvételével történik. A közvetlen demokrácia azt is jelenti, hogy a vezető a területét érintő krédésekben javaslatának kialakítása, dönSt,sz. 1359/79 K.: 80 pld. Főigh.
