Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1978, Szeged

1978. január 5., rendkívüli ülés

*

hétnek. A dodokafonla u.n. Vüssz-intervallum dallamok mintájára elképzelhetőnek tartottam pentaton dalianfоrdulatokból öszszeálló össz-intervallun sorok alkotását is« Az alapsort zenei logikával építettem fel, az összes lehetőség feltárásában számítógép /és programozó matematikus/ segített« E tanulmányomban az öt- és hétfokúaágon kívül, a nyolc- és tlzenkétfokű zenei anyag összefüggéseire mutattam rá«

Zeneelméleti tanulmányaim többségében olyasmivel foglalkoznak, amelyhez a zenetudomány elért eredményei igen kevés segítséget adtok« Nem Így a Trisztán akkord esetében, amelynek értelmezésével már számosán foglalkoztak« E magyarázatok közös sajátossága az, hogy nem tudnak elszakadni a zeneelmélet hagyományos IcategóLfiitól. Tanulmányomban kimutattam, hogy a Trisztán akkord /Wagner operájának zenei szimbólum«-,» kezdő harmóniája/ egy már a klasszikusok /Mozart, Beethoven/ müveiből Ismert akkord-család romantikus testvére, mely a zenei romantikára Jellemző sajátosságokat mutat, s nincs szükség sem erőltetett magyarázatokra, amelyek nyakatokért on klasszikus akkorddá csűrik vissza, sem a klasszikusoktól való teljes elhatárolásra.

Tanulmányaim közül 6 németül, 2 franciául, 1 angolul is megjelent«

Tudományos tervem a közeljövőre a klasszikus vokálpolifénla /többszólamú kérusmüvőszet/ kétszólamúságának feldolgozása programozott oktatás formájában. A Kodály-mődszer egyik hiányzó láncszemét szeretném ezzel pótolni«

Tudományos és oktatő-mevelő tevékenységem mellett kompozíciókkal is foglalkozom« Két népi tánczeneiéi dől go zásom P ©sóvár Ernő koreográfiájával a szombathelyi táncegyüttes élő adásában bejárta a fél világot« Kérusmüveim, dalaim, zongoradarabjaim, kamara- és zenekari darabjaim szegedi és budapesti bemutatókon szerepeltek«

Dr.Békési Imre főiskolai tanár, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéki A legöncélúbbnak tűnő tudományág is a társadalmat szolgálja végső soron, ezért az egyes kutatások megítélésében nem ezt az elvi, potenciális társadalmiságot szokás alapul venni, hanem azt» hogy a kutató mennyire érzi magáénak kora konfliktusait, milyen tudatossággal vállalkozik a Jobbítás közvetlen feladataira is« Ez a megítélés persze nemcsak a tudó- 5 -