Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1978, Szeged
1978. január 5., rendkívüli ülés
<о ls megtaláltam. Б dali ятю к elméleti alávetését azonban hiába kerested) a zenetudományban, ezért elhatároztam, hogy általánossá kibővítve és zeneileg logikus rendbe foglalva elkészítem a zenei hangrendszerek nagy táblázatát* A Zeneakadémián második szakom a zenetudomány volt, ahol különösen Bárdos Lajos elméleti fejtegetéseiből tanultam sokat, s azok nyomán láttam mmkához* Tanulmányom elme „Hangrendszerek a hangközök permutációiból”, amely a tizenlcétfokúságon belül elképzelhető összes hangkészlet lehetőséget zenei rendbon tárgyalja. A rendező elv eredményeképpen előre kerültek azok a hangrészletek, amélyek a nép- és müzenei dallamokban gyakoribbak, s hátrébb a ritkábbak* Ez a tanulmányom az ldegexmyelvU Bartók Emlékkönyvben jelent meg az ötvenes évek második felében, két kiadásban németül, egyben angolul* Az újabb kiadású zenei lexikonok hangrendszer címszó alatt utalnak tanulmányomra* 1950 óta Lajtha László Koscuth-dí jas zeneszerző és zenetudós mellett dolgoztam a Néprajzi Múzeumben* Részt vettem gyűjtőútjain s segédkeztem a lejegyzésekben* Első sorban hangszeres anyagot gyűjtött, a régmúlt idők hagyomány útján fennmaradó táncait. A cigány bandák játékát parti túrás zerüen kottáztuk le, azaz nemcsak a dallamot, hanem a kísérő harmóniákat is. Lajtha 1963-ban bekövetkezett halála után népzenei hagyatékát én jegyeztem le. A felvételek magnetofonnal történtek, a lejegyzés rendszerint olcsó u.n. pyrall-leraezről* Lajtha gyűjtéséhez kapcsolódik el3ő megjelent tanulmányom is. A széki banda jőnéhány kimutathatóan is XVTI-XVTII. századi táncdallamot játszik, amelyet különös, népzenei hagyományunkban egyedülálló harmóniákkal kisérnek. A mintegy harminc darab harmonizálási törvényszerűségeinek vizsgálata, Bárdos Lajos és Vargyas Lajos lektorok véleménye szerint, módszerében úttörő jelentőségű a zenetudományban. A tanulmány valószínűsítette, hogy nemcsak a dallamok, hanem a harmonizálási mód is а XVII. század zenei stílusára vezethető viazaz a. Hint a Néprajzi Múzeum hangszertárának őre, egy régi hangszer, a tekerőlant /népi csúfhevén nyenyere/ magyarországi példányainak hangoláamódjával is foglalkoztam, melynek során megáll api to ttam a tekerő sajátosan magyar, 11-fokú típusát, s találtam egy addig ismeretlen, diatonikus típust is.- 3 -
