Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1978, Szeged
1978. december 21., rendes ülés
kérdéssel a későbbi években különböző szinteken /tanszéki értekezlet, csoportvezető tanárok, KISZ-szervezetek/ folyamatosan kell foglalkozni, tekintettel arra, hogy hallgatóink 65»8 %-a jelenleg nem kollégiumban lakik, s ezen az arányon jelentős változás néhány éven belül nem történik. 2/ A " nem kollégista” fogalom eléggé komplex, ezért szükség van annak differenciáltabb kezelésére. A Nevelési Bizottság a fogalom tartalmát a következőképpen bontotta részekre: a/ szüleinél lakik Szegeden b/ rokonainál lakik Szegeden с/ bejáró d/ albérlő Szegeden e/ férjével /feleségével/ lakik Szegeden E csoportok mindegyike más-más életkörülményt, s ennek megfelelően eltérő problémákat is jelent. Ebből következik, hogy a különböző csoportokba tartozó hallgatóknál különböző nevelési feladatok vetődnek fel, igy a nevelési problémáikat differenciáltan kell megközelíteni. A Nevelési Bizottság jelenlegi összegzése a nem kollégista hallgatók helyzetéről általános képet kiván adni. Tekintettel azonban arra, hogy a nem kollégista hallgatók többsége albérlő, ezért az ő helyzetüket emeljük ki. fontosnak tartjuk azonban a többi réteg vizsgálatát is. A Nevelési Bizottság alapelvként fogadja el, hogy a főiskolai oktatás és nevelés folyamatában nem tehetünk különbséget kollégista és nem kollégista hallgató között, mivel a tanári személyisérfejlesztés feladatait valamennyi hallgatónál egyformán kell végezni. Megnyugtató, hogy hallgatóink többsége sem különiti el személyes és baráti kapcsolatok kialakítása tekintetében a kollégista és a xiem kollégista hallgatókat egymástól. A nem kollégisták életkörülményeinek és nevelési feladatainak vizsgálatánál a következő statisztikai adatokra támaszkodtunk. Tekintettel arra, hogy a kérdőivet nem minden kollégista küld-St.sz. 1936/78 K: 150•pld. Főigh
