Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1976, Szeged
1976. december 2., rendes ülés
- 16 -kai való foglalkozást, vizsgáztatásukat külön munkának veszik, ami nem eléggé elismert. E felfogás a megyei konzultánsok külön díjazásában, valamint a nappali tagozatos hallgatók számára tartott óranormáknak hivatalos megterhelésként való elismerésében gyökeredzik. Ugyanakkor az is igaz, hogy a levelező hallgatók vizsgáztatása egyes tanszékek számára a vizsgaidőszakokban igen nagy megterhelést jelent» A Marxi zmus-Leninizmus Tanszék 12 oktatójára pl. oktatónként 120 nappali tagozatos és 130 levelező tagozatos vizsgázó jut. De ez elmondható minden általános tanszékre és a szaktanszékek többségére is. A levelező hallgatók felkészültségével kapcsolatban alapvető probléma a minimum kérdése, milyen tudás elegendő az elégséges érdemjegyhez. Elvileg a levelező hallgatóknál is a nappali tagozaton alkalmazott mércét kell használni a tudás megítélésére. Ugyanakkor az is igaz, hogy e követelményszint alkalmazása csak akkor igazságos, ha ehhez a levelező képzés keretében a feltételeket is megteremtettük. A túlzó szigor és az eltúlzott humanitás olyan végletek, amelyek nem engedhetők meg. Pedagógiailag következetlen az a törekvés is, amely egyegy szakon az államvizsga előtt közvetlenül egy tárgyból állit magas követelményeket azért, hogy ezzel a felkészültségi szintet emelje, A különböző tantárgyakból egyformán magas követelményeket kell-állítani a hallgatók elé, az első évtől kezdve az államvizsgáig. Nem engedhető meg az, hogy egy-egy tantárgy a szűrő szerepét játsza, még kevésbé az, hogy ez a IV. évfolyamon legyen. ♦ 4/ Javaslatok és feladatok Amikor javaslatainkat az Oktatási Minisztérium felé megtesszük és megfogalmazzuk a főiskola előtt álló feladatokat abból indulunk ki, hogy a levelező tanárképzésre szükség van, általa társadalmi szükségletet elégítünk ki. De arról is meg vagyunk győződve, hogy a levelező oktatást a jelenlegi keretek között hatékonyabbá lehet és kell tenni. St.sz.: 2284/76. K. : 60 db. Főig.
