Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. február 20., rendes ülés
101/19 74. sz. A NEMZETISÉGI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI * * A fenti témának tanácsülési tárgyalása több okból szükséges, hasznos és időszerű. A főiskola nemzetiségi tanszékeinek többsége 25 éve dolgozik. Bár a főiskolai tanácsok ezalatt többször is megtárgyalták a nemzetiségi tanszékek munkáját, a negyedszázados évforduló mégis külön alkalom a megtett út áttekintésére, a jövő feladatainak fölvázolására. * Az MDP és az MSzMP, valamint a magyar kormány nemzetiségi politikája 1945 óta következetesen a lenini nemzetiségi politika elveire épült. A<adtak mégis olyan rövidebb időszakok, amelyekben a nemzetiségi kérdés - időszerűbb politikai kérdések miatt - némileg a háttérbe szorult. A Párt 1968-as határozata a nemzetiségekkel való foglalkozás feladatát újra a figyelem középpontjába állította, azóta pedig több párt- és kormányintézkedés, tanácsi állásfoglalás segíti a nemzetiségi politika jó gyakorlati megvalósítását. 4e MSzMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1973- ban készített jelentése újból kiemelte, hogy "a nemzetiségi politikának, de magának a nemzetiségi létnek is alapkérdése az anyanyelvi oktatás." Ez rámutat arra a felelősségre, amelyet a nemzetiségi anyanyelv oktatóinak képzése az érdekelt főiskolák tanácsai és tanszékei számára jelent. A nemzetiségi anyanyelv oktatásából, a nemzetiségi tanárok képzéséből reánk háruló felelősségnek a két főiskola vezetői mindenkor tudatában voltak, és az adott lehetőségek szerint szorgalmazták, elősegítették a gyakorlati megoldásokat. A kapott bátorítások, iránymutatások nélkül aligha beszélhetnénk a nemzetiségi oktatás, nevelés és képzés mai szintjéről és fejlesztésének további lehetőségeiről.
