Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. február 20., rendes ülés
I-I/ÍQIU . Л Jegyzőkönyv a Pécsi Tanárképző Főiskola ás a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1974» február 20-án közösen rendezett tanácsüléséről Tárgya: A nemzetiségi pedagógusképzés helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei Dr. Kálmánchey Zoltán főiskolai tanár, főigazgató köszönti a megjelenteket és elmondja megnyitó beszédét; Uj kezdeményezés a tanárképző főiskolák élétében, hogy két intézmény közös tanácsülés keretében vitat meg egy problémát. A kezdeményezés jelentősége azonban elsősorban nem újszerűségében rejlik, hanem abban, hogy ezen a tanácsülésen valóban nagyon időszerű és jelentős probléma kerül megtárgyalásra, amely probléma közvetlenül érinti mindkét főiskola tanárképzését. De úgy gondolja, hogy mai tanácskozásunk — témájánál fogva — jelentőségében túlnő a két érintett intézmény keretein is, mert szervesen kapcsolódik egy átfogó politikai — közelebbről egy átfogó művelődéspolitikai — koncepcióhoz, és kihat a nemzetiségi pedagógusképzés egész területére. Ezért éreztük szükségét annak, hogy tanácskozásunkat olyan körben tartsuk, ahol a nemzetiségi művelődéspolitika legilletékesebbjeinek jelenlétében — és közreműködésével — tárgyalhatjuk meg az intézményeinket közvetlenül érintő kérdéseket. A Magyar Kommunista Párt már az ország felszabadulásának kezdetén, 1944. november 50-án kiadott programjavaslatában szakítást követelt a nemzetiségek fölötti magyar uralkodás gondolatával, követelte e tényleges nemzetiségi egyenjogúság megvalósitását. Kormányunk már 1945-ben intézkedett az ország területén élő nemzetiségi gyermekek nnyanyelven való oktatásáról* Kormányrendelet irta elő, hogy amennyiben valamely községben 15 tanköteles nemzetiségi gyermek szülője kéri a gyermeknek anyanyelvén való oktatását, haladéktalanul intézkedni kell a lehetőségek megteremtéséről. 1948-ban fi Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatában már ezt olvashatjuk: “Az országban élő nemzetiségek /délszlávok, románok, szlovákok stb./ számára a Párt — a teljes állampolgári