Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. november 20., rendes ülés
A kollégisták egyharmada növelné a filmvetítések számát. Vannak hallgatók , akik a politikai előadások számát is növelnék, ezek száma azonban elenyésző. A felmérés során szerzett tapasztalatok tükrözik a kollégiumi munka so-knétüsé gét. Gyakorlatilag megoldottnak tekinthető az irodalmi, zenei, képzőművészeti programok, mozi-, szinház-, tárlatlátogatások szervezése. Hiába teremtik azonban meg a kollégiumok az optimális anyagi feltételeket a kulturálódáshoz, ha a hallgatók passzívak, igényszintjük alacsony. Meg kell ugyanis különböztetnünk a kulturált életmódra való nevelés, illetve kulturális nevelés folyamatában az aktiv és passziv !Ikulturaelsajátitási'-1 módot és az előbbit - az utóbbi rovására is - hathatósan fejlesztenünk és támogatnunk kell. Az aktiv és passziv kulturálódás más szavakkal és más összefüggésben a befogadás és fogyasztás ellentmondása. Ennek az ellentmondásnak tartalmi feloldása a kollégiumi kulturális nevelőmunka további feladata. e/ A testi nevelés a kollégiumban A testi nevelés a főiskolai hallgatók szocialista nevelésének egyik fontos területe, amely biztosítja az ember sokoldalú fejlődését, a társadalom számára a teljes értékű embert^ A kollégiumok keretei között a testi nevelés legfőbb formái a sport, játék, kirándulások és túrák. A felmérés tapasztalatai szerint a kollégiumi hallgatók szabad idejüknek 40 %-át töltik sportolással. legmagasabb az arány a III. évfolyamon és a fiúkollégiumban. Legkisebb a sportolók aránya a Teleki Blanka Kollégiumban, ahol a legtöbb testnevelés szakos lakik. A lányoknál ez az alacsonyabb százalékarány arra bivja fel . figyelmünket, hogy a sportolási lehetőségeket tovább kell szélesíteni. A felmérések eredményei szerint a hallgatók szabad idejének felhasználásában a második helyen álü a sportolás, csak az olvasás előzi meg. Ez kétségtelenül jó eredmény a testi nevelés szempontjából. A tapasztalat őzt mutatja, hogy 3t.sz.:2498/74. k.: 100 péld.rőigb.
