Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged

1974. február 20., rendes ülés

-13-IV. A NEMZETISÉ GI NYELVET IDE GEN NYELVKÉNT

OKTATÓ TANÁROK KÉPZÉSE

A nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szakemberek közül többen rámutattak arra, hogy hazánkban, ahol a nemzetiségek elszórtan élnek, országhatárunk közelében, a kishatárforgalom jó fogadása érdekében, a nemzetiségeink anyanyelvét beszélő népek országának szomszédságában, de minden jelentősebb idegenforgalmi helyen is milyen hasznos, ha minél többen beszélik, értik a szomszédos népek nyelvét. A nyelvismeret ugyanakkor jól szolgálja az internacionalúzmus erőrsitését is.

A társadalmi igény évek óta egyre fokozódik a nyelvek tanulása iránt. Vonatkozik ez a szomszédos népek nyelvére is.

Évek óta tükröződik ez a törekvés pl. a német fe.lvételi vizsgán a 8 - 10-szeres túljelentkezésben.

Vannak azonban igények a szerb-horvát nyelv idegen nyelvként történő általános iskolai oktatására is, sőt több gimiríp.ziuw?Wtup-kban talán hamarosan lehetővé válik a nemzetiség nyelvének második idegen nyelvként való tanulása. Ezen a téren a román és a szlovák tanszéknek is lehetnek új feladatai, ha megkeresik a náluk is jelentkező társadalmi igény kielégítésének megfelelő módját,

A jelentkező társadalmi igény kielégítéséhez a tanárképzésnek is segítséget kell nyújtani, segíteni kell megteremteni a szomszédos népek nyelvét az általános iskolában idegen nyelvként oktató tanárok képzésének lehetőségét.

V. A NEMZETISÉGI TANÍTÓKÉPZÉSSEL KIÉPÍTENDŐ KAPCSOLAT

Az általános iskola alsó tagozatában a nemzetiségi anyanyelv oktatását a nemzetiségi képesítéssel is rendelkező tanító, ennek hiányában pedig a felső tagozatra képesített nemzetiségi tanár látja el. Ebből a tényből két dolog következik. 1. A nemzetiségi tanítóképzésnek szerves kapcsolatban kell állnia a tanárképzéssel,

2. a tanárképzésben a módszertani oktatásnak - bár csak vázlato