Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1969, Szeged

1969. május 7., rendes ülés

-35 -munkában mindig aktivan résztvevő, ugyanakkor oktató-nevelő munkáját olyan szinten ellátó, mint az a legutóbbi minősí­tésében olvasható, az őt körülvevő oktatóknak elismerő nyi­latkozata alapján, egyrészt érzelmi oldalról, másrészt ok­tató-nevelő munkájával, társadalmi munkájával, publikációs tevékenységével elért sikerei alapján javasolom* m KARDOS ALAJOS I A docensi kinevezés fogalma valójában azt jelenti, hogy az oktató-nevelő, tudományos munka, ideológiai képzettség vonatkozásában olyan magas szintre emelkedik a többi okta­tó fölé a tanszéken, amelynek alapján szinte egyhangúan ezt a megtisztelő előléptetést kiérdemeli* Amikor egy tanszék­­vezetőnek dönteni kell, akkor nem csupán a külső szemlélő megnyilvánulása, vagy véleménye alapján, hanem a tanszék belső életéből kiindulva, amely tudvalévőén nem volt min­dig sima, sok hiba és baj is volt a tanszéken, kell ezt megtennie* Azt viszont senki nem vizsgálta felül, hogy en­nek konkrét oka mi volt, esetleg személy szerint ki volt az, aki ezt előidézte, mi volt az oka annak, hogy a tan­szék még több eredményt nem tudott elérni, éh összehason­lítottam a hasonló státusban lévő dolgozókkal, hogy milyen mértékben, vagy milyen vonatkozásban emelkedett fölé az idősebb, vagy várományos kartársakkal* Én anélkül is, hogy bennem bármilyen elfogultság is volna, valójában Konti Gyula nagyon szép utat tett meg, s amit Halász elvtárs el­mondott az valójában igy is van. A Honti kartárs viszont eddig olyan karriert futott be - nem mintha szégyelném - ami bizonyos vonatkozásban visszatetszést kelt a többi kartársak között, mert hangsúlyozom, hogy mindaz, ami itt felolvasásra került nem az én véleményem, nem tudom hogyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom