Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1969, Szeged

1969. május 7., rendes ülés

— (a & —

* 15 -leskörűen mutattak rá, nem kevés az, amit ezekből a kapcsolatokból megmutattak, de nekem is az a véleményem, hogy az anyag továbbfejlesztésében másik szemléleti módot is be kell kaposolnunk. Be kell kapcsolnunk azt, hogy a tartalmi oldaláról vizsgáljuk a főiskola szerepét, helyét ne csak az oktató-nevelő munka, a tanárképzés és továbbképzés tekintetében, hanem a népművelés, a művészeti élet vonatkozásában is* Nagyon sok olyan eredményről lehet számot adni, amelyek azt mutatják, hogy a főiskola él a város, a megye kulturális életében, egy olyan intézmény, amely befolyást gyakorol és nagyon szép színfolttal gazdagítja a művészeti életét az adott területnek a városnak, a megyének*

Nekem is lenne néhány javaslatom atekintetben, hogy az anyag bővítése során még mire lenne célszerű kitérni* Az egyik az, hogy - ez el is hangzott az egyik hozzászólásban - mostani formájában az anyag egy keresztmetszetet ad a kapcsolatok kérdésében, bár ügy gondolom, hogy egyetlen intézménynek ama lehet szerepét, helyét meghatározni, ha csak az adott Időszak, a mostani helyzetet vizsgáljuk; Sokkal színesebb lenne ez a kép, ha a főiskola szerepéről, helyéről, általában a Szegedi Tanárképző funkciójáról és elődeiről, tehát egy kiosit a múltból is merítenénk, Így könnyebb lenne megmutatni az örökség számbavétele után a jövőbe előremutató perspektivikus vonásait is a főiskolának* Tehát egyik javaslatom, hogy az anyag szervezésében, különösen ha olyan szerepe is lesz, hogy külső felhasználást is nyer, mindenképpen helyes lenne, ha a hagyományokat a Szegedi Tanárképző tradícióit, illetve a korábbi előző intézményeknek a szerepét is vizsgálnánk*

A másik, amit már ugyan szintén elmondtak, hogy kiegészl-