Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1969, Szeged
1969. december 17., rendes ülés
- 2z& kon« általában .jobbat, mim; a némi helyzeti előnnyel induló szellemi munkát végző szülök gyermekei. Ez utóbbi raegállapitást az magyarázza, bogy a szellemi munkát végző szülők gyermekei közül gyakran csak a serényebb képességű fiatalok választják a pedagógus pályát« A jobb képességűek magasabb jövedelmet biztositó pályák felé irányulnak. Sajnos, ez nagymértékben igaz a nagyobb városokban élő fizikai munkát végző szülők tehetségesebb gyermekeire is, E tényekre érdemes felfigyelni és anyagi áldozatok árán is változtatni rajta- mert hosszabb távon ez nem a kivánt irányba fogja módositani az általános iskolai pedagógusok munkáját. A tanulmányi munka, a tanulmányi eredmények ismertetése után, lényeges annak áttekintése is, nogy milyen anyagi feltételeket tud biztosítani a Szegedi Tanárképző Főiskola a fizikai munkát végző szülők gyermekeinek tanulmányi munkájához. II. Alig több, mint 10 esztendő alatt a nappali tagozatos, főiskolai hallgatók részére juttatható állami támogatást 3 alkalommal is szabályozták. Érdemes összehasonlitani és fejlődésében vizsgálni e három rendelkezést. A 77/1957./M.K.14./ M.M. sz. utasitás az állami támogatás odaítélése tekintetében nagy mértékben származási kategóriára épült. A támogatás e rendelet szerint is részben a tanulmányi ösztönéijban? részben a rendszeres szociális támogatásban jutott kifejezésre. A tanulmányi ösztöndij mértéke a tanulmányi eredménytől függően havi 100 Ft-tól 25О Ft-ig terjedt, éspedig úgy, hogy a jó rendű tanulók havi 100 Ft-ot; a jeles rendűek havi 200 Ft-ot, a kitűnő rendűek pedig havi 250 Ftr-ot kaphat-St.sz.: 162/1969» K.: 50 pld, lg.
