Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1967, Szeged

1967. október 11., rendes ülés

Javasoljuk: a bizottság a jelöltek személyi anyagát már a vizsgát megelőző délután kapja kézhez, hogy,a jellemzések áttanulmányozása alapján értékelést is végezhessen. Egy-egy jelölt értékelése pontszámban is tükröződne, éspedig

ha a jellemzés alapján a nevelői pályára való alkalmasság

megfelelő« akkor egy /1/

ha a jellemzés alapján a nevelői pályára való alkalmasság

közepes, akkor két /2/

ha a jellemzés alapján a nevelői pályára való alkalmasság

kiváló, akkor három /3/

pontot kapna. Az igy nyert pontszám képezné az alkalmasság elbírálásának első összetevőjét.

A szóbeli vizsgákon - tapasztalataink szerint - erősen túlzott az emlékezeti teljesítmény. A jelöltek sok esetben csak sablonokat, formulákat alkalmaznak, és nem indokolják, mit miért tesznek. A tiszta fogalmakra alapozott tantárgyi gondokodás, a meglevő ismeretek sokrétű és kifonomult alkalmazása helyett nem ritkán formális, üres mondanivaló hangzott el egy-egy tétellel kapcsolatban Javaslatunk: állitsuk a vizsgázókat gondolkodásra késztető helyzetek, problémák elé, és következetesen késztessük őket azok önálló megoldására. Kapjanak mindig olyan feladatokat is, amelyek önálló, produktiv gondokodást feltételeznek, és adjunk alkalmat, hogy egyéni elképzelésüket, gondolatmenetüket közölhessék. - A szóbeli feleseket a bizottság tagjai ne csak szakmai vonatkozásban értékeljék, hanem figyeljék közben a jelölt

mer;jelenését /nyugodt, higgadt, a korhoz mért rutnusu, kapkodé stb• /

beszédtechnikáját /folyékony, kellems hang, aritmikus stb./

előadó készségét Aogikus kifejtés, szemlélete aség, tömörség,

..... a nyelv helyes és szép használata, természetesen beszélt köznyelv, elevenség, sokszínűség, változatosság stb. /

gondokodási tevékenységét /tiszta fogalmak, Ítéletalkotás,

оsszeTuggés'ek'7 "következtetéseк és törvényszerűségek keresése stb./

és az ilyen módon nyert benyomásokat is a nevelői pályára való al-St.sz.: 1567/1967. K: 45 pld. lg.