Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1966-1967, Szeged

1966. november 30., rendes ülés

ezt „a munkát

hangulatától sem, A bíróságon viszont ' bizottság végzi, megoszlik a felelősség. /Elvétve nálunk is vannak vizsgabizottságok, de szinte csak az államvizsgán/. Végül a vizsgáztató - ha nevelő is egyben - példakép is és ha már az, kívánatos, hogy feltétlenül pozitív példakép legyen. Hiszen a most nála vizsgázó tanárjelölt nemsokára szintén vizsgáztató lesz és ha nem is szándékosan, de ösztönös utánzással megismételheti a vizsgáztató eljárását , '

III.

А/ Az eddigi tapasztalatok és megfigyelések alapján /nem kísérleti anyagra támaszkodva és a teljességre sem törekedve/ a rossz vizsgáztató következő típusait figyelhetjük meg: /szerencsére ezek nagyrésze már a múlté/.

1. Könyörtelen, embertelen- csak az általa kitűzött mércéket látja, de még ennek realitásán sem gondolkodik, hiszen véleménye szerint a tanulók tudása legjobb esetben nulla, de inkább 1,-2T 3.

2. A hivatalnok: kimért, precíz, talán még nyugodt is, de semmivel sem különb mint pl. egy bélyegkereskedő. Érzik rajta, hogy csak "hivatalból." végzi munkáját, semmiféle emberi érzés vagy kapcsolat nem köti foglalkozásához. Mégha igazságos is, igen keveset tesz "az emberért"

3» Az akadékoskodó; Mindenben hibát talál, ha nincs, keres. Neki semmi sem jó, ha a központi jegyzetet mondják, az előadását kéri, ha az előadásra hivatkoznak, a jegyzet tudását hiányolja. Folytonos ‘ közbeszólásával eleve gátat vet a reális megnyilvánulásnak. így gyakran /ő is/ .oka a töooges sikertelenségnek.

4. Az ingerült típust a legkisebb rendellenesség is, föl-» izgatjav'áe ez lehet a vizsgától független is, amit a hallgató nem is sejthet, de azt hiheti, hogy ennek ő az oka. Ez a típus, ha nem ismeri fel hibáját, nem is igyekszik kizárni az őt boszszantó ingereket, igy vizsga közben telefonál, utasításokat ad, folyó ügyeit intézi és mellesleg vizsgáztat is "dühösen".

St.sz.:533/1966. K„ 43 péld. lg.