Szegedi Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1945-1946, Szeged

1946. június 23. tanévzáró ünnepi ülés

<oH pillanatban megvakult. Villámszerű zöldhályog- szemkemény ed és - vakította meg mindkét szemére, s attól a perc­től kezdve elviselhetetlen fájdalmai voltak. Sohasem volt beteg és sohasem lehetett meggyógyítani, az ideghártya leválás fájdalmatlanul jön, fekete fal emelkedik fel, vagy ereszkedik le, vagy jön valamelyik oldalról a szem elé. Már mint hogy a betegnek ez az érzése, az üvegtesti vérzésnél nagy pók ereszkedik be a látótérbe, vagy furcsa madár, aztán apránként homályos lesz minden. Ez se fáj. Fájnak viszont az ipari és más balesetekből s a hábo­­rus sérülésekből származó megvakulá­­sok. Nem fáj a. nikotin és alkohol las­sú mérgezése, a me thy la lkohol, chinin és egyéb szerek gyors mérgezése által okozott vakság sem.Fájdalmatlan az ideghártya festékes elfajulása, mely farkassötétséggel, alkonyati vaksággal, később látótérszüküléssel és teljes vaksággal jár, és nem fáj eleinte a kicsinyek szörnyű, halálos baja, a glioma sem: a szem belsejéből sárgás fény csillog néha elő, ami olyan, mint a macska szemfenekének a felvillanása a fény bizonyos irányú beesésekor. A daganat az, ami az iőeghártyában kelet­kezett, s a szemet ilyenkor már megva­­kitóttá, de fájni csak akkor kezd, ha tovább nő és a szemgolyót belülről fe­­sziti. Rettenetes ezeket a kis halál* 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom