Szegedi Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1945-1946, Szeged
1945. szeptember 30. tanévnyitó ünnepi ülés
AOS' formáló. Épen igy már az egyetem székhelye formáló lag hat az egyetem fejlődése kialakulására. A szegedi egyetemnek Szeged népe után kell részben igazodni, amely megfogta a futóhomokot, igájába hajtotta, s erdőt,termőföldet, gyümölcsös k;rt<jt varázsolt a Duna-Tisza közén. Egyetemünknek is mélyen kell gyökeret vernie- Bele kell nőnünk a szegedi humusba• Meg kell találnunk a módját annak, hogy ne légüres térben lebegjünk, hanem a város, a környék elengedhetetlen tartozéka legyünk, hogy a környezettel összeforrjunk. Részben francia, orosz s más példók után kell a helyi szin kifejlesztését megkísérelnünk, kifejezőbbé tennünk. A francia egyetemeken, orosz akadémiákon, egyetemeken a helyi követelményeknek megfelelő kutató intézeteket állítottak fel. Ezekben a kutató intézetekben a speciális kutató területen működök rendszerint az egyetem graduáltjai s bár csak az egyetem mellé rendelt int zmények -lén állanak, vagy benne működnek, mégis részt vesznek az oktatásban, áz uj tudós gárda nevelésében s hozzájárulnak a couleur locale kifejtéséhez. így pl. Besancon-ban, a francia óraipar központjában az egyetem mellé felállított chronometriai kutató intézet működik. Toulouse-ban, Grenobleban el ktrochemiai, elektrometallurgiai, elektrotechnikai kutató intézeteket kapcsoltak a/., egyetemekhez. Egy másik formája volt ennek az elgondolásnak a Pasteur intézet felállítása.- Oroszországban a kutató intézeteket első sorban a nagy industrialis központokban állították fel. A kutató intézetek az Akadémia intézményei, s akadémikusok vezetess alatt Állanak. Hazánkban először Korányi Sándor kis erei te inog önálló kutató intézet fel-17
