Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1943-1944, Szeged

1943. szeptember 22. tanévnyitó ünnepély

IO

volt az elv, hogy a védelem szervei -legyenek azok társadalmiak vagy államiak- csupán olyan gyermekekkel foglalkozzanak, akik vagyontalanok s eltartásukra', nevelésükre köteles és képes hozzátartozójuk nincsen, az idézett törvény szerint történhet gondoskodás még az olyan gyermekről is, akit nevelésének elhanyagolása vagy környezetének káros hatása az erkölcsi romlás veszélyének tesz ki, vagy aki ezen okokból, illetve rosszhajlamai következtében már züllésnek indult. A- nvagi. vagy erkölcsi okból elhagyott gyermekekről van tehát szó. A gyermekvédelem fejlődésének legutolsó /:kb.

40 esztendős:/ szakaszán ezzel szemben az a gondolat vonul végig, hogy a közületnek nemcsak az ilyen gyermekekkel kell törődnie, de bizonyos irányitó befolyást kell gyakorolnia általában a felnövő generációra. Annak a

felismerése, hogy a csecsemők halálozása természetellenesen magas, a csecsemovédelem s az irányitott csecsemőgondozás intézményének s munkamódszerének kialakulására vezetett, annak meglátása pedig, hogy a csecsemők védelmét tulajdonképpen már a születés előtt kell megindítani, a várandós anyák gondozására és védelmére. Hazánkban az Országos Stefánia Szövetség, majd az azt leváltó zöldkeresztes egészségvédelmi szervek ily irányú tevékenysége ma már közismert s mindenkitől nagyrabecsült. A csecsemőkoron túl a kis20.