Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1938-1939, Szeged

1939. március 9. VI. rendkívüli ülés

tégi igér$ nélkül eltávolitani,továbbá abban m egeiben, ha a tó medre idővel átiakltést nyerne, vagy a tó területe a nyári időszakban gye rrne lejátszó hely vagy egyéb közcélokra is re Ihásznál tatnék, úgy az e.ye sülét tartozik a t> használatát e körülmény figyelembe vételével gyakorolni.

E rendelkezésnek megfelelően a őségéül Korcsolyázó Egyesület csak a téli hónapokban vette igénybe a tér le tet, míg a nyári hónapokban a közönség sétahelyül, a gyér;«kék pedig játszóhelyül használták.

Az utóbbi tekintetében változás állott be a világháború után, mert a katonai kdrletparancsnoksdg a torén sportpályát létesített és bejelentette a város tanácsának /30.158/1920.tanősz./ hogy a térnek mind a négy utcai vonalát 2 méter magae vasbeton terítéssel látja el és minthogy a kerítést nem a szabályozáei vonalon kívánta felállítani, arra 1® kötelezettséget vállalt, hogyha később a kerítésnek akár vároeren ezési, akár oá® komoly tekintetből való áthelyezése válnék szükségessé, ugy azt a parancsnokság minden kártérítés kizárásával felszólításra azonnal lebontja és a szabályozási vonalr újból felépiti. A vére© tanáét ,* a kerítés elkészítése ellen elvileg kifogást mm tett. A parancsnokság azonban a közterület használata tekintetében a közgyűléstől engedélyt nem kért és ne® is kapott, hanem megelégedett azzal a magánjogi szerződéssel, amelyet a terület használata tekintetében a zegedl Korcsolyázó Egyesülettel Kötött.

A város hatósága ezt a megoldást nem kifogásolta, azonb .r, a katonai parancsnokság és a Szegedi Korcsolyázó gylet között létrejött szerződést, a várossal szeraben joghatályosnak el nem ismerte.

Ezt az álláspontot a 8360/193o• sz• a• a cukir. szegedi d. önvád Vegyesdanüár 5 arancsnoksághoz intézett átiratában, továbbá az 69.372/

1930.ez.a. a m.kir.Honvédelmi ’ niszter úrhoz intézett felterjesztésében világosan kifejezésre is Juttatta.