Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1933-1934, Szeged

1933. október 27. III. rendkívüli ülés

elavultnak látszik, hogy a legújabb törvényhozásunk elvei szerint való kiegészítése bizonyára indokolt.

Végre még a beadvány ama részére tartom szükségesnek nyilatkozni, amelyben kapcsolatban a beadvány szerint illetékes helyen elhangzott ama kijelentéssel, hogy a jelen ügyben nincsen vádképviselet, de a tanács vagyis fegyelmi biróság bármely tagja jelenthet be különvéleményt, megdöbbenésének ad kifejezést megjegyezvén, hogy miként bocsássa nyugodt lélekkel védence ügyét oly biróság döntésére, melynek tagjai köfeül bármelyik vádló is lehet az által, hogy különvéleményt formájában a vádlott terhére lényegileg felebbezéssel élhet.

Nem taglalva azt a kérdést, vájjon van-e helye ily esetben különvéleménynek vagy nem, mindenek előtt meg kell állapítani, hogy a különvélemény esetleg nemcsak a vádlott terhére, hanem a javára is szólhat.

Ettől eltekintve peidg meg kell állapítani még a következőt.

A többször idézett 1929.XXX.t.c.91.§-a értelmében az első fokú fegyelmi hatóság határozata ellen felebbezéssel élhet többek között a főispán, A főispán azonban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának az elnöke /1876:VI.t.c.52.§/, amely fegyelmi választmány az 1929:XXX.t.c.85.§-a értelmében a törvényhatósági tisztviselők egy része felett elsőfokú fegyelmi hatóság. A főispán tehát ebben az esetben - a folyamodó felfogása szerint - biró és vádló is.

Az ugyancsak többször idézett 1889.XXVIII.t.c.27,§-a értelmében a magasabb állásban lévő pénzügyi tisztviselők elsőfokú fegye3mi hatósága szilién a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, amelynek egyik tagja esetleg a pénzügyigazgató; a kisebb állásban lévőké pedig a pénzügyigazgatóság főnökének elnöklete alatt álló fegyelmi bizottság. E törvény 32.§-a értelmében pedig, ha a pénzügyi igazgatóság főnöke az igazgatóság kebelében megalkotott fegyelmi bizottság,vagy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának határozatát az elkövetett fegyelmi vétséghez képest annyira enyhének találja, hogy a határozat jogerőre való emelkedése folytán a köztisztviselői tekintély sülyedésétől s a fegyejm meglazülásától lehet tartani, a határozat ellen felebbvitellel élni köteles.