Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1933-1934, Szeged
1933. október 27. III. rendkívüli ülés
IV. vádpont. Dr.Imre Sándor egyetemi ny.r.tanár urnák 1933. október 27-én felvett s 1933. november 24-én teljes egészében fenntartott vallomása szerint r.Imre Sándor bölcsészetkari dékán hivatala átvételekor a kari iratok között ugyanazon jegyzőkönyvre vonatkozólag két miniszteri leiratot talált. A junius haváról talált irat száma 1093 etsz volt; az augusztus végéről való iratok közt talált rectori átirathoz egy hosszú miniszteri leirat volt csatolva. Minthogy érthetetlennek tűnt fel előtte, miért kellett ugyanazon jegyzőkönyv ugyanazon pontjára vonatkozólag két leiratnak jönnie, valószinünek tűnt fel előtte, hogy a rector a Kar tudta nélkül eszközölt ki a miniszter úrtól intézkedést. Hogy err 1 meggyőződjék, elment a rectori hivatalba, kérte az 1093 számú rectori felterjesztést. S midőn ezt átvette, egy lyukas kapoccsal hozzácsatolt félév papirost is talált. Ezen volt olvasható Dr.Pettykó János tanácsjegyző 1932. május 20-án kelt levelének másolata meg nem nevezett címzetthez, akit ő kedves barátjának cimzett, s a levél alá oda volt gépelve: szívélyes ücvözlettel Pettykó János s.k. Ezt az ügyiratot hivatalos használatra ad 619/1931-32.számualatt elkérte, majd szeptember 26-án a felmutatott kézbesitokönyv tanúsága szerint a rectori hivatalnak visszaküldte. Azon a tanácsülésen, amelyen a bölcsészeti karnak a rector felterjesztésére tett felszólalását tárgyalta a Tanács, a tanácsjegyző felmutattta egy féliven az 1093 számú tanácsiratnak a felterjesztését tartalmazó részét, r.Imre Sánaor ezt kezébe vette, e mellett a szeptemberbem látott levélmásolat nem volt ott, a papiron nyoma sem volt annak, hogy ott lett volna. Meg kell jegyeznem, hogy Dr.Pettykó János elismerte, hogy a levéltervezetet magához vette, mert az mint magánlevél az ő jogos tulajdonát képezte, semmi kétségé nem volt tehát az iránt, hogy azt magához vehesse. A r.Imre Sánaor által talált levél-másolatban r.Pettykó János tanácsjegyző aljas hazugságnak nevezi a bölcsészeti kar jegyzőkönyvének 232.pontjában foglalt azt az állítást, hogy ’minaen logika
