Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1933-1934, Szeged

1933. október 27. III. rendkívüli ülés

renere nem voltak kedvezőek; többek közt elhangozhatott, de nem az ő részéről és semmiesetre sem a jegyzőkönyvben való megörökítés szán­dékával - olyan kijelentés is, hogy jelentéktelen személytől szárma­zó kijelentésről lévén az ügyben szó, - az egész ügy nem érdemel ko­molyabb megfontolást. A Tanács ezen meggyőződése kialakulásának az is egyik oka lehetett, hogy a Tanács Pettykó János javadalmait már leszállította, a cikkben foglalt állítás tárgyi alapja az egyetemet illető részében ez oknál fogva tárgytalan volt. Megerősíti, hogy a DriSoóky István egyik fiára, a Pettykó János elleni hajszára s a táb­lai elnök által történt felelősségrevonásra vonatkozólag a jegyző­könyvben foglaltak a tanácsjegyző részéről tényleg elhangzottak. De kiemelte, hogy a felelősségrevonás említésekor a felügyeleti jogkör­re hivatkozás nem történt. Szerinte az egyetemet illető sérelem tár­gyában a Tanács az általa már jelzett okokból intézkedés szükségét fennforogni nem látta, de az okokat jegyzőkönyvbe foglalni nem tar­totta szükségesnek. A tanácsjegyzőt illetőleg pedig a cikkben sértő kitétel nem volt; a Tanács tehát meghallgatta a tanácsjegyző felvilá­gosításait s felettük indokolás nélkül napirendre tért. A jegyzőköny­vet elolvasás nélkül aláírta, mert a bejelentése tárgyában hozott ha­tározat érdemleges intézkedést nem tartalmazott, mert a tanácsjegyző személye iránt bizalommal viseltetett s mert min jogkari dékán ju­nius második felében rendkívül el volt foglalva. A vázlatosan ismertetett tanúvallomások alapján meg kell állapítanom, hogy a jegyzőkönyv lényegtelen eltérésektől eltekintve azt tartalmazza, ami a tanácsülésen részint a tanácstagok, részint a tanácsjegyző részéről tényleg elhangott. A jég zőkönyv tehát ebből i szempontból a valóságtól nem tér el; - hanem eltér egy egészen más szempontból. A tanácsjegyző személyét ugyanis a cikk a tanácsjegyző saját vallomása szerint is egyáltalán nem sértette s a dékáni beje­lentésben is sértett gyanánt nem a tanácsjegyző, hanem az egyetem sze­repéit. Az egyetemet ért sorelem tárgyalása közben azonb.m valószí­nűleg Dr.Veress Eleméi“ akkori re tor kezdeményezésére a tanácsjegyző is felszólalt s felvilágosította a Tanácsot a sértő nyilatkozat igazi okáról, t.i.a tanácsjegyző ellen indított hajszáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom