Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1929-1930, Szeged

1929. szeptember 25 II. rendes ülés

nostrifikálását, vagy külföldön lehallgatott féléveiknek a hazai főiskolák tanulmányi idejébe való beszámítását, Ily kérelmek elbírálásánál nyilvánvalóan döntő fontosságú annak a körülménynek a megáilapitása, hogy az az intézet, amelynek okmányait mutatja be a kérelmező, milyen jellegü-e, s továbbá, hogy az illető állam tanulmányi rendtartása miben egyezik és miben különbözik a magyar rendtartástól. Utóbbi kérdés eldöntése igen nehéz és minden egyes konkrét esetben külön elbírálandó lesz főképen a külföldi tanintézetek tanrendjének egybevetése alapján, amikor is megállapítandó, hogy az abban foglalt tantárgyak és azoknak az előadása mennyiben felel-e meg a hazai idevonatkozó követelményeknek. Ez a mindenképen csak formai tényeket mérlegelő megáilapitás külföldi közegek igénybevétele nélkül eszközölhető, nem úgy azonban a külföldi intézetek hivatalos, vagy nemhivafcalos jellegére vonatkozó vizsgálat, amelynek lefolytatására közoktatási kormányszerveink mindenképen a külföldi kormányok felvilágositő közléseire szorulnak, amelyeknek kitümo példája az itt ismertetett belga jegyzék. Azt hisszük, hogy az e jegyzékben használt "diploma" szót nemcsak azokra az oklevelekre kell vonatkoztatnunk, amelyeket a tanintézet a tanulmányaikat elvégzett és az előirt vizsgálatokat letett hallgatóinak állit ki, hanem minden tanintézeti okmányra, amellyel a hallgató tanulmányait igazolja /: index, látogatási és vizsgabizonyitvány stb,:/. Ily értelmezés mellett a belga krülügyministerium hitelesitési eljárása kétségen kivül rendkivül szerencsésnek mondható annak a célnak a biztosítása érdekében, amelyet közoktatási kormányzatunk a külföldi okmányok felülvizsgálásával elérni óhajt. Amennyiben ugyanis a magyar ügyvivő csak azokat a főiskolai okmányokat láttamozza és hitelesíti, amelyek a belga lülügyntfLnisterium záradékával vannak ellátva, a magyar főiskolai hatóságok elégségesen és megfelelően lesznek tájékoztatva a belga intézetek jellegéről feltéve, hogy csak kellően záradékolt okmányokat fogadnak el.- - - Kérdés mostmár, vájjon indokoltnak látszik-e, hogy akár a belga kezdeményezésből kiindulva, akár attól függetlenül történjenek-e lépések abból a célból, hogy a felsőbboktatási intézetek jellegének megállapítása egységesen szabályoztassék nemzetközi egyzmény formájában. Ez a kérdés szorosan összefügg az egyetemek nemzetközi viszonosságiinak a problémájával, amely nagyja'ban ezidőszerint tételes/en szabályozva nincs, hanem amely viszonosság megállapítása és elismerése eddigelé szokásjogilag az egyetemek és az azokkal egyenrangú főiskolák autonóm hatáskörébe tartozott, E viszonosság alapján a különböző államok felső tanintézetei bizonyos határok között kölcsönösen elismerik tanfolyamaikat és vizsgálataikat. Tanfolyam és vizsgabeszámítás, valamint oklevelek nostrifikáiása kétségtelenül csak az