József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1984-1985
1985. március 6., IV. rendes ülés
- A Természettudományi Karok Dékáni Kollégiuma 1985. február 26-án Szegeden ülésezett. Megvitatták az oktatáskorszerüsités és a kari komplex fejlesztési koncepciók időszerű kérdéseit, valamint egyeztették a Dékáni Kollégium által kikülriendő matematikai, fizikai, kémiai, biológiai és földtudományi karközi szakmai bizottságok személyi összetételeit. Az ülésen részt vett Kemény Sándor elvtárs az MSZMP KB munkatársa és Török Imre az MM Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.- A TTK Elnöksége 1985. február 28-án tartotta V. rendes ülését, amelyen napirenden szerepelt a Kar Komplex Fejlesztési Programjának előkészitése a Kari Tanácsülésre, valamint az 1985. évi kari költségvetés felosztási javaslat véleményezése.- A TTK Kari Plénuma 1985. február 28-án megvitatta a TTK Komplex Fejlesztési Programjának tervezetét.- A Kari Tanács javaslatára Rektor Elvtárs 1985. január 1-től egyetemi adjunktussá nevezte ki Dr. Bartha Miklóst a Számítástudomány i , Dr . Szabó Gábort a Kísérleti Fizikai, Dr. Dömötör Gyulát az Ált. és Fizikai Kémiai, Csákiné Dr. Tombácz Etelkát a Kolloidkémiai és Dr. Sirokmán Gézát a Szerves Kémiai Tanszékre.- A Tudományszervezési és Informatikai Intézet igazgatója Páris György minisztériumi főtanácsos és munkatársai 1985. április 10-12. között látogatást tesznek egyetemünkön azzal a céllal, hogy az elmúlt tervidőszak állami megbízásos szerződések eredményességét áttekintsék és értékeljék. Dékán a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Dr. Ferenczy Lajos és Dr. Ketskeméty István tanszékvezető egyetemi tanárokat. 2. napirendi pont: Javaslat a Kar Komplex Fejlesztési Programjára Dékán elmondja, hogy a Kar Komplex Fejlesztési Programját a Kari Plenum megvitatta és jónéhány kiegészítést, módosítást javasolt, melyet ismertet. /Az 1. sz. mellékletbe ezek már bedolgozásra kerültek./ Dr. Kapuy Ede egyetemi tanár megjegyzi, hogy a 7. oldalon a nem tanári továbbképzésnél a fizikusokhoz hozzá kellene Írni, hogy a mérnöki továbbképzéshez hasonló formában történik. Dr. Szalay László egyetemi tanár elmondja, hogy a 4. oldalon a vegyész szakkal kapcsolatban felvetődött a biokémia-vegyész ágazat beindítása. A Vegyész Tanszékcsoport előkészítette, a Biológus Tanszékcsoport együttes ülésen nem tudta egyeztetni, de a beszélgetések alapján úgy gondolják, hogy bele kellene venni. Kérdésként vetődhet fel, hogy a bioi. szakon belül ökológiai ágazati képzés legyen. Most van, de alacsonyabb rangú. Erről korábban már a Biológus Szakcsoport beszélt. Tanszékcsoporti hatáskörként is lehetne tekinteni. Az ökológiai szakágazati képzést is be lehetne venni az anyagba 10 fővel.
