József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984
1983. decemebr 16., II. rendes ülés
mérőszámokon nyugvó mególlapitást nem tehetünk, az esetleges következtetések óhatatlanul szubjektivek lennének, ezért azoktól elzárkózunk. Sok jel arra mutat, hogy az esetleges aggály nem egészen jogos, mert diplomát szerző levelező hallgatóink többsége nagy kötelességtudással és sokszor a nappali tagozatos hallgatókénál xiagyobb szakmai érdeklődéssel tanult, tudományos továbbképzésére is kellő gondot forditott. Az utóbbi három Országos Tudományos Diákköri Konferencián is sikerrel szerepeltek levelező földrajz szakos hallgatóink, igy 1979- ben 1, 1981-ben 3, 1983-ban 3 fő tartott előadást éghajlattan és földtan szakterületről, közülük ketten nivódijat / 1981 / és egy intézményi különdijat / 1979 / kapott. A doktoráltak száma is alátámasztja megállapításunkat. A képzés hatékonyságának növelését legnagyobb mértékben a kellő jegyzet- és tankönyvellátottság segitené elő. Legsúlyosabb gondot - éppúgy, mint a nappali tagozatosoknál - az általános természeti földrajz és leiró természeti földrajz tárgyak jegyzet- és tankönyvhiánya okozza. A gazdasági földrajz területén a helyzet jobb, de kielégítőnek csak az alapozó tárgyaknál mondható, ezek mindegyikéből nemrég megjelent tankönyvek, jegyzetek állanak rendelkezésre. Állítható, hogy a számonkérés követelményszintje ma már a levelező tagozatosoknál is ugyanaz, mint a nappali tagozaton, ami főként az alapozó tárgyaknál nagyon fontos. Például az általános meteorológia és éghajlattan tárgyaknál évek óta együtt vizsgáznak a nappali és levelező tagozatos hallgatók, s utóbbiak vizsgaeredményének átlaga nem bizonyult rosszabbnak. 6. Javaslatok Az elmondottak alapján javasoljuk a földrajz kiegészítő ta nári szak további fenntartását. Jelenleg az országban egyedül csak a József Attila Tudományegyetemen folyik ez a képzés, s miután az igény megvan rá, lemondás esetén vagy a budapesti,
