József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984
1984. április 6., IV. rendes ülés
50. szám MAGYAR KÖZLÖNY _ 777 A niíívrl«d(><«i miniszter 20/1ÍUU. (XI. 3.) MM számú remlelcte az egyetemi doktori címről ' és az egyetemi doktorátusról Az egyetemekről és az egyetemi jellegű főiskolákról szóló, a 37/1983. (XI. 3.) MT számú rendelettel módosított 25/1969. (VI. 20.) Korm. számú rendelet 3. §-a (1) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján' -— az egészségügyi miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökével, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével és főtitkárával, valamint a 17. § tekintetében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben — a következőket x-endelem: (3) Aki egyetemi doktorátust szerzett (egyetemi doktor — doctor universitatis) családi neve mellett az egyetemi doktorátusra utaló rövidítést („dr. univ.”) használhatja. t 3- § (1) Az egyetem. — kivételes esetben, az általa megállapított feltételek mellett, a kérelmező tudományos munkásságára tekintettel —' főiskolai végzettséggel rendelkező személy számára is engedélyezheti az egyetemi doktorátus megszerzését. (2) Az egyetem — különösen indokolt, esetben — felmentést adhat a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel alól, illetőleg alapfokú nyelvvizsgát írhat elő. 4. § (1) A doktori szigorlat az értekezés témájához kapcsolódó szakmai fő- és melléktárgyból, valamint a marxizmus—leninizmus tárgyköréből áll. (2) A doktori szigorlat követelményei megegyeznek a kandidátusi vizsga követelményeivel. (3) Az idegen nyelv tudása állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azonos szintű ismeretet tanúsító más bizonyítvánnyal (okirattal) igazolható. 1. § (1) Az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák (a továbbiakban: egyetem) a doktori címet a) az orvosok, az állatorvosok és a jogászok számára, befejezett egyetemi tanulmányaik alapján, végzettségük-elismeréseként adományozzák, illetőleg b) az arra érdemes személyeknek — a felügyeletet gyakorló miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője ói továbbiakban: miniszter) előzetes hozzájárulásával — tiszteletbeli kitüntetésként (honoris causa) ítélhetik oda. (2) Az orvosok, 'állatorvosok és jogászok családi nevük,mellett a ,,dr.” megjelölést használhatják. ■(1) Az egyetemeken egyéni vagy szerzett posztgraduális továbbképzés keretében tudományos fo-' kozatként egyetemi doktorátus szerezhető. (2) Az egyetemi' doktorátus megszerzésének feltételei: ■ ■ ■' a) , egyetemi végzettség; b) doktori szigorlat sikeres letétele; c) legalább egy idegen nyelv középfokú ismerete; d) a tudományos munka módszereinek alkalmazóéval készített, önálló kutatáson alapuló értekezés vagy alkotás benyújtása; e) az értekezés- bizottság előtti megvédése. 5. § (1) Az egyetem értekezés helyett jelentős szellemi alkotásokért is adományozhat egyetemi doktorátust (pl.: szabadalmak, találmányok); az egyetemi doktori szigorlatot azonban ilyen esetekben is le kell tenni. (2) A tudomány kandidátusa és a tudomány doktora fokozattal rendelkezőt — kérelem alapján — az egyetem egyetemi doktorrá avatja. A kérelmező ilyen esetekben mentesül a doktori értekezés benyújtása és a doktori szigoi’lat letétele alól. 6. § (1) Egyetemi doktorátus olyan egyetemen szerezhető^ amely a doktori értekezés tárgyának megfelelő tudományágat műveli. (2) Az egyetemek — a ^doktori értekezés tárgyától függően — a jelölt felkészítésében, képzésében, a doktori értekezés témájának jóváhagyásában, a doktori szigorlat lefolytatásában és a7. értekezés megvédésében (a továbbiakban: doktori eljárás) együttműködhetnek. ' 7. § (1) A doktori szigorlatot doktori vizsgabizottság előtt kell letenni. (2) A sikeres doktori szigorlatnak három minősítési folca van: „summa cum laude”, „cum laude” és „rite”; a sikertelen szigorlat minősítése: „nem felelt meg”.
