József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984
1984. április 6., IV. rendes ülés
- 3 -Iliért kell ezeket máris 'mint kutatóhelyeket számon tartani, bár. formálisan annak vehetők, de azt kellene mérlegelni, hogy tevékeny ségüknél, eredményeiknél fogva valóban kutatóhelyeknek tekinthetők-e, amint maga az anyag is rámutat /l. mell, 4-5.o,/, hogy nagyon sok uj főiskolai kutatóhelyen lényegében nem folyik kutatómimka, *> Herrn is csak az a gond, hogy tovább romlott a kutató / segéderő arány, hanem sokkal inkább az, hogy hiány van valóban szakképzet-! segéderőkben, s mig a jelenlegi bérezés van életben, félő, hogy a szakképzett segéderőket nem tudjuk megszerezni, vagy megtartani % Ami a káderállomány fejlődésével kapcsolatosán /7#o./ az egyetemi és főiskolai -tanszékeken működő, tudományos fokozattal rendelkezők arányát illeti, az egyetemeken és a faiskolákon talán különválaszt ottan kell vizsgálni a tudományos fokozattal rendelkezők arányát, sőt az egyetemekén belül tudományágazatonként. így pl. a JÄTE TTK-n 3 akadémikus, 24. tudományok, doktora és 73 kandidátus a -Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 17 kandidátus dolgozik, mig az Élelmiszeripári Főiskolán nincs akadémiai tudományos fokozatot elért munkatárs. Amit az anyag a továbbiakban kifejt a központi szolgáltatásokkal, a közüzemi ellátottsággal, a gépek, műszerek, száraitégépék üzemeltetésével kapcsolatban, beleértve a jelenlegi hiányosságokat s a javitást célzó elgondolásokat, teljes.- mértékben egyetértünk, csak a jövőben szeretnénk látni, hogy ha kis lépésekkel is, de lassan bizonyos előrehaladás lesz tapasztalható, A Természettudományi Kar a Délmagyarországi regió hátrányos helyzetének csökkentésére javaslatot alakított ki és juttatott el a főhatóságokhoz regionális nagyműszerpark ’telepítésére, amelv a Szegeden működő két egyetem, az HTA SZBKJ két főiskola és más, részben kutatással is foglalkozó intézmény vizsgálati /analitikái igényeit elégiténé ki. Reméljük, hogy e műszerpark létrehozásával a koncepció valóraváltásának komolysága.is kifejezést nyer. Az ipari kapcsolatok nemcsak anyagi okokból elengedhetetlenek, hanem abból a szempontból is, hogy az oktatók áttekintéssel rendelkezzenek a gyakorlatban megoldásra váró kérdések felett, amelyek megoldásához az egyetemen adott szellemi kapacitás alapkutatás szintjén jelentős lépéssel hozná tud járulni. 5 Ft vállalási összegű külső kutató. Kar dolgozóinál; kb. 50 h-a vett ró A. Kar 1983-ban 26 millió végzett és e munkában a Kar dolgo Különösen hasznos kapcsolat, alakult ki az Ásványtani az OKGT, a kémiai tan t. Tanszék éí se kel; és a gyógy szeripari, mezőgazdasági kémiával feji .alkosd, valamint a kőolajipari vállalatok között, és erősödik a biológiai tanszékek bekapcsolódása gyakorlati témák megoldásába. A nemzetkö1; lehetősége’ ;i kapcsolatok szüksége bővitése, hogy közelius őségé vitán felüli, lényeges a + «élc azokat a lehetőségeket, amelyek a kutatóintézetek számára rendelkezésre állanak. agyon f onto; lenne az egyetemek intezmlnyesite/tt bekapcsolódásának biztosítása a tud. akadémiák multilaterális együttműködési rendszerében, ♦
