József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1982-1983
1983. június 23., V. rendes ülés
való foglalása a JATE Tanulmányi és Vizsgaszabály/,a.t < tervezett módosításának elhalasztása miatt szintén ) ősi}-.# i.tt kell inegemliténünk, hogy Karunk a Művelődési tanéyre ]';■> ián an i.szterium fel -bőrösére válaszolva kifejezte készségét a nem szocialista országok áll 'vmpol.gárságával rendelkező nem tanárszakos hall gatóf képzésűre- ^ ^ - 4 n . „ _ / /ma gyár és idegen nyelven egyaránt/. Karunk legnagyobb átoktatá, való részvétel, amelyben sei működik közre. A Kari Tanács 1963. április tási tevékenysége a gyógyszerészképzésben 47 oktató átlag heti 4,3-es óraterhelős•n mor>áoo TQHa óm.ti •?» 2.9-t ülésén tekintette at a gyógyszeréssképzés helyzetét, ami már csak azért is szükséges volt, mert a két egyetem szétválása /195Í/ óta nem történt hasonló tárgyú kari szintű áttekintés. Ebbon a tanévben szorosabbra fűződött a JATE TTK és a SZOTE GYTK kapcsolata, a. kari állami vezetések szintjén is egy-egy dékánhelyettes vesz részt a másik kar tanácsülésein, A két kar állami vezetése által n közeljövőben kidolgozandó Együttműködési Intézkedési Terv tartalmazza az előrelépés konkrét tennivalóit. 4s 1961 évi ifjúsági parlamenteken jóváhagyott intézkedési tervek időarányos teljesítése sorúi még számos, az oktató-nevelő munkát érintő kérdés^került megtárgyalásra. Erről - a szakbizottsági elnökök előadásában - rövid szóbeli tájékoztatást hallgatott meg a Kari Tanács /1982. december 17./. A TTK KISZ küldöttértekezleten elhangzott beszámoló a tevékenységet megfelelőnek értékelte, megjegyezve, hogy az oktatás problematikus kérdései meghaladják a szakbizottsági, sőt kari hatáskört. Említenünk kell azonban, hogy a.z óraszámok csökkentésének igénye változatlanul fennáll és ha korábban nem is, az 1973-ös Tantervi Irányelvek sorra kerülő felülvizsgálata során e tekintetben lényeges változtatásokat leéli kezdeményeznünk. A Kari Tanács, a KISZ küldöttértekezlet, a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlései egyaránt úgy látják, hogy az e tanévben bevezetésre került uj ösztöndíjrendszer kárunk hallgatói tanulmányi munkájának ösztönzésében, életszínvonaluk javításában nem hozott lényeges előrelépést. Az 1981/82-es tanévben az "átlagos TTK-.s hallgató" tanulmányi ösztöndíja 229.- Ft/hónap volt, az uj ösztöndíjrendszerben /1982/83 tanév/ ez 364.- Ft/hónapra emelkedett, éppen a jobb /4,75 feletti/ tanulmányi átlagokat elérő Nhallgatók ösztönéijazhatóságát korlátozta és a 4,00 körüli /éppen feletti/ eredményekre ösztönöz. A kiemelkedő teljesítményeket ugyan el tudjuk ismerni a Népköztársasági, ill. Kiemelt Ösztöndíjakkal, de ez a két ösztönéijfajta - korlátozott számú hallgató kaphatja - a hallgatóság zömét érintő ösztönzésre kevésbé alkalmas. Már a Kar tavalyi beszámolójában is szerepelt, hogy a '‘hallgatók a szociális támogatás bevezetésre kerülő uj rendjét nem látják megnyugtatónak, különösen, ha figyelembe veszik a kollégiumi dijak és a menzatérités tervezett emelését. Nem kedvező a helyzet a terepgyakorlatokkal kapcsolatos ösztöndijak terén sem." Ezek az aggodalmak jogosnak bizonyultak, akadtak példák a kollégiumokból anyagi okok miatti kiköltözésre és a menza hallgatói igénybevétele /különösen a vacsora tekintetében/ jelentősen csökkent, k terepgyakorlatokra a hallgatók számára viszonylag nagy szociális segélyt tudunk biztosítani, de ezt annak árán értük el, hogy a szociális támogatásra szolgáló keretből erre a célra külön tarta-
