József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1980-1981
1981. január 30., II. rendes ülés
I V . \KJüJJJUÜjJr Előterjesztés A Kémiai Szakbizottság egyhangú állásfoglalás alapján javaslatot terjeszt elő Dr. Szabó Zoltán nyugalmazott egyetemi tanárnak, az MTA rendes tagjának a JATE tiszteletbeli doktorává történő avatására. Szabó Zoltán Budapesten szerzettHkémia-fizika tanár oklevelet 1930-ban. A következő tanévben kezdte meg munkáját a Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetében dijtálán gyakornokként, amelynek 1939-ig volt továbbra is dijtálán oktatója. 1940-ben a Kolozsvári Egyetem Szervetlen és Analitikai Tanszékére nevezték ki. A háborús események következtében visszaköltözött Budapestre, ahol 1945-46 évben a Fizikai Kémiai Intézetben végzett oktató munkát és folytatta tudományos tevékenységét. 1946-ban kapta meg kinevezését a Szegedi Tudományegyetemre, ahol 1967-ig a Szervetlen és Analitikai Tanszék vezetését látta el. 1967-től az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének lett a vezetője nyugalomba vonulásáig. Szabó Zoltán oktatói és tudományos pályafutása töretlen ivii, kivételes életpálya. 1935-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen sub auspiciis doktori cimet nyert. 1936-38 között ösztöndíjasként a berlini Humboldt Egyetem Fizikai Kémiai Tanszékén dolgozott Bodenstein professzor mellett. Ez a tanulmányút döntően meghatározta későbbi kutatási tevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia 1951-ben levelező tagjává, 1964-ben rendes tagjává választotta. Először
