József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1974-1975
1975. június 27., IV. rendes ülés
- 4 -Dékán közli, hogy ’'mint ismeretes, Dr. Bartók Mihály tanszékvezető docens dékánhelyettesi megbízatása f. hó 30-án lejár. Dr. Bartók Mihály docens hároméves dékánhelyettesi működése során igen értékes és eredményes munkát végzett a Kar vezetésének általános munkájában is, de különösen kiemelhető a Kar gazdasági ügyintézésében végzett színvonalas munkája. Gazdag tapasztalata, szakértelme és ügyintézési jártassága biztos támpontot jelentett a Kar számára. Igen értékes és nagy volumenű munkát végzett a hallgatók tanulmányi és fegyelmi ügyeinek intézése terén; valamint a tantervi kérdésekben is. Bartók Mihály dékánhelyettesi munkájának igen hasznos része volt a különböző káderkérdésekbe való bekapcsolódása, amelyek során jó emberismeretére és politikai tájékozottságára, tanácsaira bizton támaszkodhattunk. Nagy érdeme az is, hogy közismert vigkedélyével könnyebbé tette a kari vezetés sokszor kellemesnek nem mondható munkáját is. Javaslom, hogy a Kari Tanács fejezze ki elismerését és köszönetét Dr. Bartók Mihály docensnek dékánhelyettesi minőségben végzett kiemelkedő tevékenységéért.- Dr. Szőkefalvi-Nagy Béla egyetemi tanár, akadémikus a Kari Tanács nevében megköszöni Dr. Leindler László egyetemi tanár három éven át végzett dékáni munkáját az alábbi szavakkal: "Mai tanácsülésünk az utolsó, amelyet dékánunk e tisztében jelenlegi megbizása folytán vezet. Illő és természetes, hogy ez alkalommal legalább néhány szóban értékeljük azt a tevékenységet, amelyet dékáhunk karunk vezetésében megbízatása három esztendeje során kifejtett. Amikor annak idején a Kari Tanácsban megvitattuk Leindler László professzor dékáni tisztségre való megbízásának javaslatba hozását^ az általánosan megnyilvánult bizalmunkat Leindler professzor előző párt- és állami funkciókban végzett munkájának ismeretére alapoztuk Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy akkori választásunk valóban szerencsésnek bizonyult: Leindler professzor dékáni megbízatásának mindhárom évében, ezek minden napján megtisztelő, de igen sok munkát, fáradtságot kivánó funkcióját fáradhatatlan energiával, céltudatossággal, bölcsességgel látta el, s méltó módon képviselte Karunkat az Egyetemen belül és kivül egyaránt. Mindnyájan tapasztaltuk Leindler professzor dékáni ügyintézésének határozottságát, egyértelműségét, gyorsaságát: csupa olyan erényt, amellyel sajnos általában lámpással keresve is ritkán találkozunk. Mint a Kar dékánjának, figyelme kiterjedt a Karon képviselt minden tudományterületre és oktatási egységre: a Kar egészének érdekét kereste és szolgálta, amikor méltányos egyensúlyra törekedett a