József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1973-1974, Szeged

1974. június 28., V. rendes ülés

íjt, ,CUL ^)liMs&Ü ?)> flcyvUeilcii (j?odrj' k IvoxJ

43

Tisztelt Kari Tanács!

I.

A Természettudományi Kar tapasztalatai a tanulmányi és vizsgaszabályzattal kapcsolatban

A Művelődésügyi Miniszter a tanulmányi és vizsgarend szabályozására vonatkozó korábbi utaoitását néhány^ujabb szempont alapján 1969-ben uj alapokra helyezte. E rendelkezésnek főbb szempontjait a következőkben lehet megjelölni.

1/ A hallgatóság részére a korábbiakhoz képest nagyobb szabadságot biztositott a vizsgaterv kialakításában; bevezette az úgynevezett egységes vizsgaidőszakot.

2/ .Megszüntette az előadások Iá izgatásának kötelező jellegét.

3/ Korlátozta az I-IV". félévben eredménytelenül végződött vizsgák ismétlésének számát, minden félévre vonatkozóan korlátozta a megismételhető vizsgák .számát olymódon, hogy csak a vizsgák fele vált isrnételhetővé.

4/ Az átlageredmény kiszállításánál az eredményesen javitott elégtelen osztályzat figyelembevételét eltörölte.

5/ Az egész tanulmányok idejére vonatkozóan korlátozta a félévek ismételhetőségének számát.

6/ Definiálta a tantervben előírható beszámoltatási formákat.

7/ Az egyetem számára előirta, hogy a rendeletben meghatározott kereteken belül készitse el saját, részletesebb a karok és ezen belül az egyes szakok sajátosságainak figyelembevételével, szabályzatát.

Ezeknek megfelelően készült el a JATE tanulmányi és vizsgaszabályzata, amelyet az akkori rektor a miniszteri utasítással egybefogalmazva eljuttatott mind az érintett hallgatósághoz, mind pedig az azt alkalmazó oktatókhoz,

A fentiek alapján a Kar a tanszékektől és a kari KISZ szervezettől kérte, hogy tapasztalatait Írásban juttassa el a Dékáni Hivatalba, A felmérés vizsgálta, hogy mennyire tartják be az érintettek az utasításokat és hogy az utasítások uj szempontjai elérték-e azokat a célokat, amelyeket szolgálni voltak hivatottak. A tapasztalatokat az alábbiakban lehet összefoglalná.

1/ Miután a tanulmányi és vizsgaszabályzattal egyidőben lépett életbe az uj Szervezeti és működési szabályzat, az uj tantervi irányelvek alapján elkészültek az uj tantervek és programok; valamint az uj ösztöndijrendelet is, a bekövetkezett változások okainak valamely szabályzathoz való hozzárendelése igen nehéz.

Ennek^ellenére megpróbáljuk a tapasztalatokat az utasítások szerint szétválasztani.

2/ A vizsgaidőszaknak egységessé tétele általános tetszést váltott ki, ezt mind a vizsgáztatok mind pedig az érintett hallgatóság helyesnek tartják.

Ezzel kapcsolatosan azonban a szorgalmi időszak és vizsgaidőszak szabályozásának ellentmondására is fény derült. Itt arról van szó, hogy egyes évfolyamok esetében - a dékán élve a szabályzatban lerögzített jogaival - előfordulhat az, hogy a vizsgaidőszak még nem fejeződött be, de a szorgalmi időszak már elkezdődött. Ez a körülmény nemcsak az előadások, hanem a gyakorlatok megkezdését is nehezíti. Miután a vizsgaidőszaknak a tanulmányi időszakra nyúló részét általában azok a hallgatók veszik igénybe, akik a vizsgákon gyengébben szerepeltek, igy a következő félévet eleve hátránnyal kezdik, ez pedig a lemaradásuk behozatalát nehezíti meg.