József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1972-1973, Szeged
1973. június 29., V. rendes ülés
<3/2-- 12 -A tanszékek alapvető jelentősége az oktatás és a kutatás terén, különös fontosságot ad a tanszékvezetési tevékenységnek.A tanszékvezetők irányitó munkája bár minden tanszéken döntő jelentőségű, mégsem azonos minden tanszéken. Lényeges különbséget kell tenni a tanszékvezetői és az egész tanszéki munka közt aszerint, hogy kis-, közép- vagy nagylétszámú tanszékről van szó. Mig a kis- és középtanszékek munkastílusára mind szakmai, mind politikai nevolőmunka szempontjából az a jellemző, hogy a tanszékvezető közvetlen, mindennapos kapcsolatban van a tanszék oktatóival, dolgozóival: igy ismeri azok minden erényét, problémáját és fogyatékosságait. Az együttes munka nagy lehetőséget biz-T.' tosit a tanszékvezetőnek beosztottjai szakmai és politikai formálás sa terén egyaránt. Azon tanszékeknél, ahol személyes feszültség nincs a tanszékvezető és egyes oktatók között, ilyen módon igen jó tanszéki légkör alakul ki, az egyes oktatók jól látják, hogy saját feladataik hogyan illeszkednek be a tanszék egészének célkitűzéseibe, látják saját e lő x*e hal adásuk perspektíváját is. A nagy tanszékek esetében a tanszékvezető többnyire közvetett utón irányitja a tanszék oktatóit; létrehoznak bizonyos kutatói és oktatói csoportokat, kineveznek különböző felelősöket. A csoportvezetők, illetve felelősök tartanak kapcsolatot a tanszékvezetővel. A tanszékvezetők az információk helyességéről többnyire a tanszéki oktatói értekezletek tapasztalataiból tudnak következtetni, amelyeken nagy tanszékek esetén többnyire rendszeresen minden fontosabb kérdés megvitatásra kerül. Ugyancsak tanszéki értekezleten, illetve szemináriumon kerül sor arra is, hogy az oktatók és kutatók beszámolj anale tudományos eredményeikről és az itteni vita nyújt reális alapot a tanszék dolgozóinak szakmai és tudományos felkészültségéről. Általában elmondható, hogy minden tanszékvezető törekszik arra, hogy a tanszék oktató-nevelő és tudományos munkáját irányitsa, elősegítse, a tanszék oktatói közt az együttműködést fokozza, s minél eredményesebbé tegye. Természetesen mondani sem kell, hogy nem minden tanszékvezetőnek sikerül e feladatokat egyforma eredményességgel megoldani. Ebben szerepet játszik az egyes tanszékvezetők különböző felkészültsége, emberi magatartása és vezetőkészsége. Jelenlegi tanszékeink, illetve tanszéki csoportjaink vezetésében tu-O