József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1972-1973, Szeged

1973. április 27., IV. rendes ülés

szorgalmasan készülnek. Hiányosságként kell megemlíteni, hogy a házi feladatként megadott Írásbeli kérdések kidolgozása /pl. biológiából/ igen alacsony szintű. Meglepő - és talán a magyar nyelvű irodalom hiányával is magyarázható - , hogy középiskolai tanáraink a megadott témákról többnyire csak középiskolai szinten tudnak vá—laszolni. A kötelező irodalmat - a nagy elfoglaltságukra hivatkozva - többségük nem , vagy csak felületesen dolgozna fel. Meglehetősen fáradtan érkeznek a továbbképzésekre, különösen a decemberi foglalkozásokra.

A továbbképzésben résztvevők tanúsítványt kapnak, amelyben a minősítés: kiválóan -, jól - és megfelelt lehet. Az egységes követelmények biztosítása érdekében Dr. Serfőző Lajos rektőrhelyettes a Bölcsészettudományi, és a Természettudományi Kar tanártovábbkópzését irányitó oktatók bevonásával értekezletet szervezett. Az ekkor elfogadott irányelvek szerint tanúsítvány adható annak aki:

a/ az évi foglalkozásoknak legalább a felén, valamint az utolsó foglalkozáson és a záróvizsgán /beszámolón/ részt vesz;

b/ gyakorlati feladatokat eredményesen, szorgalmasan végezte;

c/ Írásbeli ellenőrző kérdésekre /évközi, utolsó foglalkozáson Íratott, otthoni írásbeli/ sikeresen megválaszolt;

d/ a szóbeli beszámolónak eleget tett.

A tanúsítványt kapott tanárok egybehangzó véleménye szerint a továbbképzés hasznos és szükséges. Az előadások és gyakorlatok során kapott uj ismereteket jól tudják hasznosítani a középiskolai munkájukban. A továbbképzés inspirálja a tanárokat, hogy a későbbiek során Í3 figyelmet fordítsanak a megszervezett szakmai ismereteik fejlesztésére. A továbbképzésre jelentkező tanárok 60-70 ^-a kap tanúsítványt - lásd 1. táblázat adatait - a többi kimaradt.

A továbbképzés eredményességének további fokozását a következő tényezők gátolják: A tanártovábbképzés egységes /országos/ elve, szervezése nincs megoldva.