József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1969-1970, Szeged
1970. június 24., III. rendes ülés
5 bizonytalanság volt tapasztalható, amennyiben az uj gazdálkodási rendszer számos olyan terhet is a tanszékekre rótt, amelyek fedezetéül eddig vagy kari, vagy egyetemi osztatlan hitelek szolgálatok, azzal az indokolással, hogy a tanszékek előző évi hitelkerete a tanszékekre hárított kiadások összegével megnövekedett. Növelte a problémákat, hogy a Kar olyan tájékoztatást kapott, miszerint az 1969. évről áthúzódó kiadásokra külön keretet fog kapni, ami azonban nem realizálódott. Az a tény, hogy több tanszékünk évi költségvetési hitelkerete már március végére, illetve május közepére kimerült, arra mutat, hogy a fentebb felvetett nehézségben van valami realitás. Pelmerül a kérdés, hogy vajon a hitelkeret karokra való lebontásiban, a tanszékekre való lebontásban, a tanszékek gazdálkodásában volt-e aránytalanság, ami ehhez a kialakult helyzethez vezetett, vagy esetleg mégiscsak kisebb értékben lettek megemelve az előző évi hitelkeretek, mint amennyivel több terhet rótt az uj gazdálkodás a tanszékekre-Ennek kapcsán felmerül újra meg újra, de eddig még eredményesen meg nem oldva, hogy a költségvetési hitelkorotek^felosztására reálisabb alapokat kell találni, mint az előző évi ^ keret. Célszerűnek tűnnék kellő időben a tanszékektől bekérni legalábbis a hozzávetőleges igényeiket, ami a hitelkeretek tanszékek közötti felosztásának egyik alapját képezhetné. Természetesen ehhez a tanszékek részéről az eddiginél sokkal reálisabb és mértéktartóbb tervezésre van szükség. A tanszékek gazdálkodásával függ össze a folyóiratelofizetésekkel kapcsolatos azon tapasztalat is, hogy 1969. év utolsó negyedében több tanszékünk jelentős Összegű jóváírásról kapott tájékoztatást az igy felszabadult összeggel azonban a tanszék nemcsakhogy abban az évben nem gazdálkodhatott, hanem még a tárgyévben /197CV is^a nagyobb regi előfizetési Összeggel^ terheltek meg, nem véve tekintetbe az előző év végén történt jóváírást. Kérdés, mi lett ennek a jóváírt összegnek a sorsa, miért nem kerülhet ez vissza a tanszék gazdálkodási hatáskörébe s az uj évet is miért kell a regi előfizetési összeggel terhelten kezdeni. Problémát jelent bizonyos vonatkozásban a kutatómunkában az MM által támogatott tanszékek kutatómunkájának támogatására szolgáló TKFA hitelkeret elvonása és annak költségvetesi kerettel való helyettesitáse, mivel a TKFA keretből lehetséges volt nem az^illetékes tanszékhez tartozó de az egyetem állományában levő dolgozók számára bármiféle munkadij kifizetése, ami költségvetési keretből nem lehetséges. Nem tűnik ki az sem, hogy a kutatási beszámolóknál hogyan lehet majd elválasztani a kutatásra forditott összeget az oktatási célokra fordított összegektől, hiszen a tanszékek költségvetési kereten kaptak egy bizonyos összeget. A felújítási, karbantartási keretek Karra, illetve tanszékekre történő lebontásának haszna, legalábbis egyelőre, nem észlelhető, mert a tapasztalat inkább az, hogy év elején egyszerre leálltak az egy-egy intézetre tervezett felújítási munkálatok. Ha az egyes tanszékek e hitel felosztásakor állományuk /nüszc-r és bútor/ értékének megfelelően kapnák meg hitelkeretük e részét, a felosztás feltehetően reálisabb lenne ás főleg racionálisan meg is oldható, hiszen a nyilvántartásokból Stoncilszám: ttlc 315.