József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1968-1969, Szeged

1968. november 16., I. rendkívüli ülés

Székefalvi-Nagy Béla professzor szerint az uj rendelkezés alapban egy akadémiai állású kutató, aki valamelyik akadémiai tanszéki kutatócsoport tagja, nem lehet a Kari Tanács tagja. Dékán szerint a rendelettervezet világosan megmondja, hogy az egyetemhez nem tartozó, de oktató-nevelő munkát végző tudományos intézményről van szó. A nálunk működő kutatórészlegek /akadémiai tanszéki kutatócsoportok/ szervesen az Igyetemhez, a Karhoz tar­toznak, Ha történetesen megépül az MTA Biológiai Kutató Intézete^ s az résztvesz majd pl, a szakdolgozókkal való foglalkozás ré­vén a biológuaképzésben, úgy annak az intézménynek a képviselője a Kar meghívása folytán már tagja lehet a Kari Tanácsnak. Egyéb­ként a saját egyetemi szervezeti és működési szabályzatunk ki­dolgozásánál valóban foglalkozni kell a tanszéki akadémiai kuta­tócsoportok státusának szabályozásával is. Miklós Imre főelőadó javasolja, hogy a dékán a későbbiekben tájékozódjék e kérdés belső szabályozását illetően. Budó Ágoston egyetemi tanár arra utal a Kari Tanács összetételit illetően, hogy a pártszervezet is egyetért azzal a bizottsági javaslattal, hogy a Kari Tanácsban feltétlenül képviseletet kell kapnia a Karhoz tartozó fő tudományterületeknek /matematika, bio­lógia, fizika, kémia, földtudomány/ az oktatók közül történő vá­lasztás alapján. Nem ért egyet azzal a fogalmazással, hogy köz­gyűlésen, vagy oktatói értekezleten választassanak meg a tagok, miután az egyes tanszéki csoportok ezt a munkát jobban és biz­tosabb** Ítélettel tudnék elvégezni, mint egy összoktatói érte­kezlet. Szükségesnek tartja megjegyezni ismételten, hogy kisebb feladatok ellátása is bizonyos követelményékhez,kautéIákhoz kö­tött, ezért - amelynek döntési jog^ van számos súlyos kérdésben - ugyanezeket a kaátélékat a választott személyekkel illetően is alkalmazni kell. Alternativ megoldás, hogy a Kari Tanács hatás­köréből bizonyos dolgokat ki kell venni, pl, a kutatási irányek meghatározását, annál is inkább, mert az eddigi gyakorlatnak meg­felelően az irányelvekben lerögzített módon a kutatómunka irányí­tását és ellenőrzését az Akadémia osztályainak tudományos bizott­ságai végzik. — 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom