József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1967-1968, Szeged
1968. március 2., III. rendes ülés
a .-frékáft -Sl'Vtárs 1 Címzetes egyetemi tanári cim adományozása tárgyában kívánok javaslatot tennip&ékáa Slvtáraon keresztül^ a Tisztelt Karnak és javasolom a cim adományozását dr, SOLYMOSI Frigyes tudományos főmunkatárs részére az alábbi indoklás alapján. Solymosi Frigyes egyetemi tanulmányait Karunk vegyész szakán végezte, 1955-ben szerezte meg okleveles vegyész minősítésű diplomáját. Egyetemi tanulmányainak befejezése után féléven keresztül tanársegédként dolgozott a Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén, majd 1955 szeptemberében rendes aspiranturára nyert felvételt. Kandidátusi értekezését 1959-ben nyújtotta be és védte meg. Kandidátusi fokozat megszerzése után mint tudományos munkatárs, majd tudományos főmunkatárs folytatta tovább kutató munkáját a MTA Reakciókinetikai Kutató Csoportjában. 1962-től a Cambridgei Egyetem által felajánlott ösztöndíjjal 17 hónapot töltött el a Cavendish Laboratóriumban. 1967-ben sikeresen védte meg a kémiai tudományok doktora fokozat elnyerése céljából 1966-ban benyújtott értekezését. Jelenleg a Gázreakciókinetikai Kutató Csoportban dolgozik, mint főmunkatárs, a kutató csoport helyettes vezetője. Solymosi Frigyes III. éves hallgató korában kapcsolódott be a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken folyó kutató munkába és elsősorban a peroxi vegyületek analitikájával kapcsolatos tématerületen dolgozott. Már mint hallgató több tudományos közlemény társszerzőjeként szerepelt, később számos analitikai tárgyú közleménye jelent meg önállóan is. Aspiráns vezetője,Szabó Z0ltán professzor javaslatára kezdett el foglalkozni a félvezetők katalitikus tulajdonságainak tanulmányozásával. E tématerületen folytatott kutatások eredményeiről számos nemzetközi rendezvényen ill. külföldi folyóiratokban közzétett közleményekben számoltak be. Lényegében véve e témakörben elért eredmények kerültek összefoglalásra 1959-ben megvédett kandidátusi értekezésében. l Szegedi Nyomda V. 63-3 67
