József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged
1966. október 26., I. rendes ülés
hez az illető jelentkező felvételi kérelmét benyújtotta; a dolgozatok elbírálása titkos volt abban az értelemben, hogy a dolgozat javítója a dolgozat szerzőjének a nevét nem ismerte; a dolgozatok elbírálásához a javitók egységes szempontokat kaptak. Ez a módszer lényegében helyesnek bizonyult. Megfelelőbb lenne azonban, ha a jövőben az il;yen Írásbeli vizsgákon a felügyeletet kizárólag egyetemi oktatók látnák el. Meggondolandó az a javaslat is, hogy az Írásbeli vizsgáknak ezt a rendjét más tárgyakra is ki lehetne terjeszteni. Az elbírálás egységesebbé tétele mellett^egy il^en megoldás azzal az előnnyel is járna, hogy az Írásbeli vizsgák kérdésköre az egyes szaktárgyak korszerűbb problémáira irányulna. ' Lényeges kérdés a felvételi vizsgatárgyak megválasztása is. A Természettudományi Karon a jelenlegi vizsgatárgyak általában megfelelők, Egyetlen módosító javaslatról kívánok említést tenni. Az elmúlt években a kémia szakra jelentkezők írásbeli vizsgát kémiából, szóbeli vizsgát pedig fizikából, kémiából és matematikából tettek. Felvetődött az a javaslat, hogy a jövőben, a kémia szakon írásbeli vizsga fizikából és matematikából, szóbeli vizsga pcái^ fizikából ás kémiából történjék, A javaslat a következőkkel indokolható. Egyrészt a fizikaiba a matematikai Írásbeli dolgozat objektivebben bírálható el, másrészt egy ilyen megoldás mellett a szóbeli vizsga időtartama bizonyos mértékben lerövidülne. Az eddigiekben a három szóbeli tárgy kérdezése miatt a szóbeli vizsga időtartama személyenként, átlagosan 40^perc volt. Bár a tanulmányi osztály egy-egy naprav~ná! több jelente,őt nem hivott be szóbeli vizsgára, mégis az utolsó vizsgázókra már csak délután került sor; a tapasztalat azt mutatta, hogy ezeknél a hosszú várakozás miatt ' fellépett nagyfokú idegesség a vizsgaeredményeket károsan befolyásolta. A felvételi vizsgának említett módosítása a vegyész szakon a vizsgaidegesség hatását is csökkentené, A felvételi vizsgabizottságoknak a vizsgázók egységes^elbírálásánál gondot okoz az, ho^y egyes jelentkezők nincsenek tisztában a felvételi vizsga követelményeivel; a vizsgatematika egyes kérdésköreivel kapcsolatban teljes tájékozatlanságukat azzal indokolják, hogy az illető középiskolában, ahol tanulmányaikat végezték, az illető anyagrész oktatására nem tértek ki. Éppen ezért fokozottabb mértékben fel kell hivni a jelentkezők figyelmét a felvételi vizsgák követ élményeire. Az egységes elbírálással kapcsolatban felmerült egy további javaslat is, amelyet elsősorban más karokon szerzett tapasztalatok indokolnak.^Az országos tanulmányi versenyeken' r,z első három helyezés valamelyikét elért jelentkezők a jelenlegi rendelkezések szerint nem tesznek felvételi vizsgát, amennyiben az a ’u árgy, amellyel kapcsolatban helyezést értek el, szerepel a választott szak vizsgatárgyai között. Helyesebb lenne ennek a ^rendelkezésnek olyan módosítása, hogy az olyan tárgyakból, ahol^a tanulmányi versenyen való helyezés nem zárthelyi vizsga alapján történik,^ meg a tanulmányi versenyek első három helyezettjei is tegyenek felvételi vizsgát. Ebben az évben már gyakrabban tapasztalható volt az a jelenség, hogy. egyes jelentkezők - a kisebb ellenállás irányában haladva - énekből, vagy testnevelésből érettségiztek, nem pedig azokg ból a^tárgyakból, amelyek az általuk választott szakképzés szempontjából nélkülözhetetlenek. A felvételi vizsgák ás az egyetemi tanulmányok szempontjából is hasznos lenne megkövetelni azt, hogy a középiskolában a diákok elsősorban olyan tárgyakból érettségizzenek, amely tárgyak a választott szakjuk elvégzéséhez lényegesebbek. Ebben az évben a felvételi vizsgabizottságok adminisztrációs munkája megnövekedett, amennyiben minden jelentkező felvételi anyagához Stencillapszám: ttk,- 515.
