József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. február 13., II. rendes ülés
2 q<7 csak a felsőévesekkel kötnek szerződést társadalmi ösztöndíjra. Igaz ugyan, hogy általában a? I. éves hallgatók szakmai irányulása és fejlettsége még nem ad kellő biztosítékot az adományozónak a későbbi helytállásra vonatkozóan. Azonban a felsőéveseknél csökken a lehetőség az adományozó számára a leendő munkahely sajátos viszonyai érzelmi--érte Imi megkedveltetését illetően. - Természetesen nem nehéz anyagiakkal kecsegtetve a fiatalok jelentős részét előre lekötni az üzemek számára. - Ugyanekkor az egyetemi káderutánpótlás vonatkozásában is káros ez a gyakorlat. Igaz ugyan, hogy a vegyészeket zömmel a termelő üzemek számára képezi az egyetem, de a legkedvezőbb lehetőséget igérő fiatalok számára nem tud olyan kecsegtető anyagi ajánlatokat tenni, szűk anyagi lehetőségei miatt, mint egy-egy alapitványozó űzöm.- Pedig az sem közömbös kérdés, hogy^milyen minőségű kutató-oktató gárda marad az egyete- . men utánpótlásként. Ez ugyanakkor a termelés szempontjából sem elhanyagolható tényező, mert a következőkben ezek a fiatalok nevelek —vagy nevelnék- a jövő üzemi szakkáderutánpótlást. Mindez -az egyetem vonatkozásában- érvényes a tanárjelöltekre is. Emellett a vegyészképzésnél még bonyolódik a helyzet azzal, hogy a TÖ-as,felsőéves korában esetleg a vegyészet más részterülete felé irányul és ugyanakkor az ösztöndíjjal történt elkötelezettség már nem tesui lehetővé számára a közösségi és egyéni szempontból is célszerű szabad választást.- Ezért helyesnek látjuk az ösztöndíjra vonatkozó, érvényben lévő rendeletek olyan módosító kiegészítését, -szűk keretszámra gondolunk- mellyel lehetőség biztosittatik az ösztöndíjas számára, hogy végzése után szabadon választhasson uj munkahelyet azzal a feltétellel, hegy felhasznált ösztöndija összegét az uj munkáltató visszatéríti az adományozónak. Hasonló képen a Művelődésügyi Minisztériumnak is biztosítania kellene karonként évi 2-3 főre ilyen Ösztöndijmegváltó összeget azért, hogy ha az egyetem vezetése jónak tart valakit az ösztöndíjasok közül az egyetemi utánpótlás szamara, őket meg is tarthassa.- Meg kell említenünk azt az örvendetes tényt is, hogy a Kar a JATK korlátozott lehetőségei ellenére a TO-ok többsége számára kollégiumi elhelyezést tudott biztosítani, A melléklet VI, táblázata feltünteti, hogy a 70 tanárjelölt közül 52 fő /?4 %/ kollégiumban lakik. A vegyészek közül ugyan csak 24 fő /40 %/ a kollégista, de közülük 20 fő /33 %/ szegedi lakos. A tanárjelöltek és a vegyészek közül is 16-16 hallgató lakik városi albérleti szobában. Szociális helyzetük a lakásviszonyokat illetően nem kielégítő. Ezen a helyzeten a közeljövőben nincs gyökeres változtatási lehetőség. 2. A TÖ-ok az elmúlt évek gyakorlata szerint jobb tanulmányi átlageredményt érnek el, mint a kari átlag. Ez a különbség azonban nem kielégítő mértékű.- A jelenlegi tanulmányi eredmény eket elemezve viszonylag megnyugtató tény, hogy közepes és elégséges rendű -a bukásokat és a halasztott vizsgákat leszámítva- nincs a tanárjelölt ösztöndíjas hallgatók között a a vegyészek között is csak egy van.- Végső számszerű értékelést még most február 4-én nem lehet adni, mert nagyszámú a halasztott vizsga. Emellett a bukásokat is most az utóvizsga időszakában kell kijavitaniok a hallgatóknak. Az elsőéves hallgatók vizsgaeredményének értékelésénél figyelembe kell vennünk a hallgatók egyéni képessége, munkamorálja és nzocié lis helyzete különbözősége mellett azt is, hogy az ország különböző középiskoláiban nagyon heterogén értékű a munka, és az elbírálás /Stencilszám: 55*/
