József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. február 13., II. rendes ülés

- 5 -u

foglalkozás nem hamis ösztöndijas-gőg szemlélet; kialakulásához vezetne. Ilyen hibát 10 évvel ezelőtt követtünk el szakérettségiseinkkel. A szakérettségiseknél nem ez a hiba volt a döntő, mégis kerülni akarjuk az ilyen fajta hibalehetőséget. A társadalmi ösztöndíjasokkal foglalkozó társadalmi munkások folyamatosan eleven kapcsolatot tartanak ezekkel a hallgatókkal, értekezlet jellegű megbeszélést évenként csak kétszer tartanak velük.

Három motivumot, amelyet a jelentésben érintünk, szeretnék kiemelni.

1. / A tartalmasabb káderutánpótlás érdekében konkrét kapcsolatot kell kiépítenünk az adományozóval.

2. / Jóllehet az üzemi társadalmi ösztöndíjasokat nem saját

utánpótlásul neveli az egyetem, mégis szükséges az intézetek részéről a konkrét személyhez kapcsolt nevelő munka, s ez annál inkább is fontos, mert a társadalmi ösztöndíjas hallgatók döntő többsége munkás-paraszt származású.

3. / Hangsúlyozottan javasoljuk: tegyen a Kar erőfeszítéseket

annak érdekében, hogy a Művelődésügyi Minisztérium anyagi segítségével évenként néhány kitűnő társadalmi ösztöndíjas hallgatót "váltsanak meg", illetve váltsanak ki az adományozótól az egyetemi utánpótlás számára.

Dékán: A 7« oldal 1. számú melléklete mutatja, hogy a Kar társadalmi ösztöndijas hallgatóinak száma milyen örvendetesen emelkedik, és ezen belül is egészségesen fejlődik a tanár szakosok száma, ügy látja, hogy igen sok értékes, az egyetem utánpótlása szempontjából számbajövő fiatalt korán lekötnek maguknak az adományozók. Lépéseket kell tennünk a legtehetségesebbek egyetem részére történő megszerzése érdekében.

Szalai István professzor a jelentést jónak tartja, de nem ért egyet a jelentés oldalán az összegezés azon megállapításával, amely szerint: "Kivánni valót hagy maga után az ösztöndíjasokkal való tudatos foglalkozás az egyetem oktató kara részéről," - mert ebből az következnék, hogy a jelentés készitői a társadalmi ösztöndíjasokkal valamilyen különleges gyámkodó foglalkozást, elbánást igényelnek. Ez Helytelen lenne a társadalmi ösztöndíjas hallgatók szempontjából is.

Szőkefalvi-Nagy Béla professzor: A jelentést a maga részéről igen érdekesnek tartja. A je^ö^ésbol u^y látja, hogy a társadalmi ösztöndíjas hallgatók gyengébb tanulmányi eredményiek, mint a kari átlag. Véleménye szerint mérlegelés tárgyává kell tenni egyes hallgatók ösztöndíjának megvonását. Ugyanakkor javasolja, hogy a javaslati pontok közé a jelentés ilyen értelmű észrevétele kerüljön be és ugyanakkor töröltessék a második javaslati pont, mely a társadalmi ösztöndíjas hallgatók neveléséért az intézeteket óhajtja felelőssé tenni.

Márta Ferenc docens. tanszéJprezető egyetért a felszólalásokkal. Véleménye szerint a társadalmi ösztöndíjas hallgatókra irányuló nagyobb figyelem talán arra vonatkoznék, hogy a mulasztás esetén a hallgatót határozottabban felelősségre kellene vonni.

A kiválasztás kérdésével - tudomása szerint - a készülő uj felvételi tervezet is foglalkozik, amelyben úgy tervezik, hogy az ősz-