József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1962. november 28., I. rendes ülés
- 4 -termelési gyakorlatok néhány kivételtől eltekintve pozitiven értékelhetők. A hallgatók foglalkoztatása általában kielégítő volt és sikeresen szolgálta gyakorlati jellegű szakmai fejlődésüket. Az eredmények azt igazolják, hogy a termelési gyakorlatok és azok tematikája lényegileg helyes, mert elvezeti a hallgatókat az elméletben tanult törvényszerűségek gyakorlati alkalmazására, megismerteti velük a termelőmunka szépségeit és nehézségeit egyaránt, és a 8 órán keresztül vé gzett figyelmes és fegyelmezett munka megkövetelésével nagymértékben szolgálja a fizikai munka megbecsülését és a munkafegyelem megsziláxditásat. Hallgatóinknak általában élményt jelent az üzemek, termelőszövetkezetek életének, munkamódszerének és eredményeinek helyszínen való megismerése, a terepeken végzett munkák során pedig-eljövendő hivatásuk szempontjából- sok hasznos ismeretet szerezhetnek, amelyekre az elméleti ismeretanyag közlése során, az egyetemen nincs lehetőség. Pozitív eredménynek tekinthetők az olyan társadalmi tevékenységek végzése is, amikor hallgatóink az üzemek fiataljaival együtt társadalmi munkát végeztek, vagy közös klubdélutánokat rendeztek. Ugyanakkor az üzemek dolgozói a munkához helyesen viszonyuló egyetemi ifjúságon keresztül közelebb jut a tudományos és értelmiségi munkakörben dolgozók alaposabb megismeréséhez. A pozitívumok mellett kétségtelenül vannak negatívumok is, amelyeket a következő években ki kell küszöbölnünk, hogy a termelési gyakorlatok rendeltetésüket, hivatásukat maradéktalanul betölthessék. Ezeket a hibákat, hiányosságokat analizálnunk kell, hogy kiküszöbölésükre hatékony lépéseket tehessünk. A szerződésekben általában az üzemek mindent Ígérnek, de a kivitelezés során sok mindennel adósak maradnak. Különösen az olyan üzemekben, ahol a hallgatósággal való foglalkozás a munka természete szerint a termelési folyamatban nehézséget, a munkás számára pedig anyagi hátrányt jelenthet, egyszóval ott, ahol a termelés érdekeivel nehezen összeegyeztethető az egyetemi ifjúság foglalkoztatása. Ez utóbbin a végzett munkával arányos tiszteletdij kifizetésével lehetne segíteni. A mezőgazdasági üzemi gyakorlatok hiányosságainak forrása, hogy a termelési gyakorlat időpontja egybeesik a mezőgazdasági munka legnehezebb szakaszával, a betakarítással. A hallgatóság a mezőgazdasági munkánakyegyrészét ismeri meg. Az a^ronómusok túlzott igénybevétele miatt a hallgatókkal való foglalkozás pedig sok tekintetben nem kielégítő, A nagyrészt fizikai munkát végző hallgatók esetében nem mérhetők le az eredmények és az érdemjegyek realitásukat elvesztik. Javasoljuk, hogy 1. Szerződést csak olyan üzemekkel kössünk a jövőben, ahol a hallgatóságot szívesen fogadják, ahol meg van a feltétele annak, hogy hallgatóink a célkitűzésnek megfelelő oktatásban, irányításban részesülhetnek. < 2. A szerződések megkötése előtt az üzemekkel közölni kell, hogy pontosan mit kívánunk tőlük és amikor az üzem közli, hogy ezeknek a feltételeknek maradéktalanul eleget tud tenni, csak akkor kell a szerződést megkötni és csakis ilyen üzemekbe érdemes a hallgatókat küldeni. 3 3. Minden egyes üzem esetében pontosan ki kell jelölni azt a személyt, aki a hallgatók munkáját hivatott elbírálni, de az elbírálás szempontjait és alapelveit is,a szerződésben le kell fektetni. A különböző természetű munkák reális, számszerű értékelése sok nehézséget jelent, ezért helyesebb volna a munkáját szorgalmasan és becsületesen végző hallgató teljesítményét "megfelelt"-tel minősíteni,' ennek hiányában "nem felelt meg" érdemjegyet adni.
