József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1962. szeptember 26., I. rendkívüli ülés

- ö «. munkás származású paraszt u értelmiségi " alkalmazott ,? egyéb ” 59 ■ tanuló. 29 65 " 54 10 " /ebből előfelvételle 1 J 11 ti 5/ 7/ össze sen: 215 tanuló. Az egyes szakokon szerzett tapasztalatokról — a felvételi bizott-. ságok jelentése alapján— a következőkről számolhatok be. Matematika-ábrázoló geometria és matematika-fizika szakon, meg­­állápitásunk szerint, a középiskolák nem tájékoztatták elég alaposan a felvételre pályázókat a felvételi vizsgák anyagát illetően, mert több esetben hivatkoztak arra, hogy a kérdezett anyagról nem tudták, hogy az a felvételi vizsga anyagához tartozik. Az Írásbeli dolgozatok alapján megállapítható, hogy jelentkezők matematikai bizonyítási- készsége általában alacsony fokon áll, a szá­molási készség terén — az előző évekhez viszonyítva - javulás mutatko­zik. A szóbéli feleletek általában jobbak voltak az Írásbeli eredmé­nyeknél. 'A fizika terén mutatott tudás igen egyenlőtlen képet mutat: a jelölt egyes részeket igen jól tud, más részekről pedig alig Valamit. A matematikai fogalomalkotás pontossága sem kielégitő még. A jelöltek­nek a felvételi vizsgán mutatott tudása általában összhangban áll az érettségi átlageredménnyel. A- kémia-fizika szakra ebben az évben is kevesen jelentkeztek. Kö­zülük a munkás-paraszt' származásúak' — kevés kivételtől eltekintve — jeles, illetve jó érettségi eredményük ellenére gyengébb felkészültsé­get mutattak. Ez arra enged következtetni, hogy az iskola nem irányít­ja kellően e szak felé a munkás-paraszt származású tanulókat.. Általá­ban a vizsgázók kémiából - mint nem érettségi tárgyból - gyengébb fel­készültséget mutattak. Kémiából és fizikából is.a.leíró anyagrészt tu^ ják jobban. Ao önálló gondolkodással megoldandó kérdések tekintetében -még' mindig vannak hiányosságok, A tanulók példamegoldó készsége általá­ba» ’gyenge. . ■ • • ‘ A "Piológia-kémia szakon a felvételre pályázók általában elfogad­ható eredményt mutattak a vizsgák során. Biológiából jobban szerepel­tek mint kémiából, az utóbbinál különösen a kémiai példák megoldásá­ban mutatkozott nagyfokú tájékozatlanság. Örvendetes jelenség, hogy néhány jelölt biológiai tárgykörből már cikkeket is irt, amelyek kü­lönböző hazai szakfolyóiratokban jelentek meg. « , . A bjoló^ia-földrájz szakon a jelöltek felkészültsége sok tekin­tetben kifogásolható volt. A felvételi vizsga maximális pont számát ,">r csák 3 jelölt érte $1, 12 ponton alul 14 szerepelt. 12 pontot öten szereztek. Az alacsony pontszámot elértek, 19 fő, a felvételizők 40 %­­át .teszik ki. Az egyes felvételi tárgyakból nagy vonásokban arányos volt a felkészültség. Tapasztalat általában az, hogy még a kellő tárgy­­ismerettel rendelkezőknél sincs meg az érettségizettektől már megköve­telhető logikai következtetési készség. A vegyész szakon is feltüiiően sokan voltak olyanok, a jelentkezők között, aKik a vizsgakövetelményekről nem voltak kellőképpen tájékoz­tatva. Célszerű lenne ha a jövőben a Minisztérium a középiskolák fi­fyelmét nyomatékosan felhívná arra, hogy az egyetemekre pályázó tanú­­ókkal a felvételi vizsgák követelményeit ismertessék. . ' Stencilszám: 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom