József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. július 8., IV. rendes ülés
- 23 -13. Gazdasági kérdések Gazdasági vonalon lényegesebb esemény volt az elnult óv folyamán a kutatómunka anyagi támogatásának szétválasztása, amennyiben a MTA-tói csak néhány olyan intézetünk kapja kutatómunkája anyagi támogatását, amely intézetekben akadémiai kutatócsoport működik, a többi intézőt a Művelődésügyi Minisztériumtól a TKFA keretből kap kutatómunkájához anyagi segítséget, mind a beszerzések, mind személyi, mind pedig dologi kiadások vonalon. Nehézségek elsősorban a személyi kiadások vonalán mutatkoztak, anenynyiben a TKFA személyi keretből kellett biztosítani mindazon alkalmazottainak béralapját, akik az akadémia állományából az év kezdetén átkerültek a minisztérium állományába. Az anyagi támogatás kettéválasztása kezdetén az ügyintézésben is némi nehézségek mutatkoztak, s meglehetős gondot okozott a végül-ic megkapott kereteknek az egyes intézetek igényeit méltányosan figyelembevevő elosztása is. A különböző keretek elosztásában, a póthitelekre vonatkozó igények elbírálásában a jövőben a kari Tudományos Bizottságnak az eddiginél hatásosabban kell a javaslattétel lehetőségét biztosítani, aminek azonban két feltétele van. Az egyik, hogy a T3 időben kapja meg feladatát, ha az nem nunkaterv szerinti, megadott határidőhöz kötött feladat, hogy egyáltalában módjában legyen az egyes referenseknek, illetve az egész bizottságnak az eléjekerülő problémákat alaposan megvitatni és a lehető legreálisabb véleményt megformálni. A másik feltétel, hogy a hitel, illetve póthiteligé^ck valóban koresztülmenjenek a TB-on mint javaslattevő fórumon. Bár rendkívül Örvendetes, ha egy-egy tanszékvezető különböző uton-nódon különböző forrásokból jelentősebb összegű póthitelre szerez határozott Ígéretet felsőbb szervektől, azonban sokkal helyesebb lenne az, ha a Kar állami vezetésének mór nemcsak utólag kellene perfektuált ügyeket szentesítenie, hanem minden ilyen ügyről a tanszékvezetőktől előzetes tájékoztatást kapna. Éppen a fentemlítettek miatt, helyesnek tartanánk, ha a jövőben a kari Müszerbizottsag mint javaslattevő szerv nem önállóan működnék, hanem a kari Tudományos Bizottság egy operativ szerveként. A beruházások általában tervszerűen és rendezetten folynak, s ami probléma ezen a vonalon mutatkozik, általában két forrásból származik: egyik a tőkés devizakeret igen szűkös volta, a másik - főleg műszerbeszerzésig vonalon - a rendelő intézmény és a gyártó cég közé beiktatott különböző hazai és külföldi nagykereskedelmi, készletező, külkereskedelmi stb. vállalatok sorozata és az ebből óhatatlanul adódó, talán - legalábbis szánunkra - túlméretezettnek tűnő adminisztráció, amelyet olykor talon bürokratikus intézésilódnak is mondhatunk. A beruházások, illetve a vegyesinport vonalán nutatkozik még olyan probléma, amely esetleg egyetemi vonalon is megoldható lenne. Az importigénylések alkalmával akár beruházásról, akár ve-gyesimportról van szó, minden intézetnek külön-külön kell egy-egy oktatóját Budapestre felküldeni j hogy a különböző külkereskedelmi vállalatoknál vagy belkereskedelmi vállalatoknál beáraztassák az általuk specifikált igényeket, illetve, hogy igazoltassák, hogy hazai gyártás az adott cikkből nincsen. Véleményünk szerint sokkal racionálisabb intézésnód lenne, ha az intézetektől ndr jóyál a bbm^aijtási határidő előtt bekért, gondosan és részletesen specifikált igényeket összegyűjtve, a gazdasági apparátus egy ügyintézője venné kézbe a további eljárást, és vezettetné rá az iratokra az összes szükséges feljegyzést, mert egyrészt ez a gazdasági ügyintézés keretébe tartózó munka, másrészt jelentős munkaveszteségtől kimélné meg az egyes intézeteket. Stencilszán: 43.
