József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. július 8., IV. rendes ülés

Az Acta-cserék továbbfejlesztése érdekében, kívánatos lenne meg­felelő anyagi fedezet biztosításával odahatni, hogy a kari Acták gyak­rabban, késés nélkül és kellő tér ijedelemben jelenjenek meg. • A hallgatók szociális helyzetének alakulása a Karon A kari Diákjóléti Bizottság elsőrendű feladata volt ? hogy .széles­körű informálódás alapján elbiralja a támogatást /tanulmányi ösztöndi­jat, szociális támogatást, ingyenes menzát, rendkívüli segélyt, tandíj­kedvezményt, illetve tandíjmentességet kérő hallgatók kérésének jogo­sultságát, figyelerabevéve a hallgató tanulmányi eredményét, általános emberi magatartását, valamint a szülők anyagi helyzetét is. Tekintettel kellett lennie a Bizottságnak arra is, hogy az adott — olykor szűkös -­­keretek között lehetőleg úgy oldja meg a problémákat, hogy az általa javasolt támogatásnak ösztönző hatása biztosítva legyen, ami sajnos szá­mos esetben nem érvényesült* Nem mondható általánosnak az sem, hogy a különböző problémák, nehézségek főleg a Bizottság hibájából származtak. A hibák, amelyek a Bizottság munkájában felmerültek, nem általá­nosak ugyan, de néhány esetben előfordultak. Pl. egy-egy hallgató ta­nulmányi eredménye javult ugyan, de a támogatás mégis csökkent, mert megkapta ugyan a szóban forgó hallgató a tanulmányi ösztöndijat, de nem kapta.meg az ingyenes menzát. Olykor gyenge tanulmányi eredményű és nem is egészen kifogástalan magatartásu hallgatót részesített a Bizottság sokoldalú támogatásban, kizárólag a szülők szűkös anyagi helyzete mi­att. Hiba van egyes hallgatók szemléletében is, akik a támogatást jogos és rendszeres támogatásnak tekintik. Mindig nehézséget okoz az I. éves hallgatók elbírálása, ami kizárólag papírforma alapján történik. Saj­nos, a tanácsi igazolások sem tükrözik minden esetben a reális vagyoni helyzetet. Számos hallgatónál létkérdés, ho^y egyetemre kerülésekor kap-e kollégiumi elhelyezést, vagy sem. Magatói értetődik a kollégiumi elhe­lyezésnél az is, hogy a szülők anyagi helyzetének mérlegelése csak egyik tényezője a felvétel eldöntésének. Jelenleg a 865 kari hallgatóból 33C- an^laknak kollégiumban. A kollégiumi és a kinnlakó hallgatók számának aránya a jövő tanévben is tovább fog romlani, mert a kisebb létszámú végzős és a bukás miatt kikerülő hallgatók helyébe 250 elsőéves nyer felvételt. Az nem jelentene megoldást, ha a Szegedhez közel eső helysé­gekben lakó hallgatókat^nem vennék fel a kollégiumba, mart a reggeltől késő estig húzódó előadások, ill. gyakorlatok lehetetlenné teszik a be­járást. Az uj kollégium felépitése valószinüleg segit majd a helyzeten, de az a baj, hogy igen későn fognak annak felépitéséhez. A hallgatók szociális támogatását, illetve tandijfizetéset két alapvető rendelet szabályozta. Mindkét rendelet 1957-ben jelunt meg, azóta a tandijrendelethez 7 kiegészítés, ill. módosítás, a szociális támogatást szabályozó rendelethez 4 kiegészítés jelent meg. Reméljük, hogy az uj rendelet majd magában foglalja az eddig kiadott módosításokat és figyelembe veszi az uj körülményeket is. Helyes lűnne, ha az uj.ren­deletekhez és azok végrehajtásához egyértelmű és világos utasításokat is adnának. A szülők tényleges anyagi körülményeinek reális elbírálása jófor­mán csak a havi fix fizetésből élőknél lehetséges, mert ezeknél havi jö­vedelmük megfelel annak az összegnek, amit különböző tanácsi igazolások is feltüntetnek. Minden olyan más foglalkozásnál, amely mellett legális Stencilszánm 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom