József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. július 8., IV. rendes ülés
Dr.Kalmár László egyetemi tanár véleménye szerint az elméleti és gyakorlati jellegű, tárgyak kóréhen készített szakdolgozatok esetében az előkészítésre szolgáló óraszámok terén bevezetett megkülönböztetés értelmetlen, mert az elméleti jellegű dolgozatok készítéséhez is szükség lenne a heti 8 órára. A magasabb óraszám esetében a szakdolgozat színvonala emelkednék. A témával kapcsolatban - mint elvi probléma - jelentkezik a didaktikai szakdolgozatok kérdése. A nélkül, hogy a didaktikát lebecsülnénk, megállapítható, hogy a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik alatt még nincs megfelelő didaktikai tapasztalatuk. Javasolja, hogy didaktikai témából szakdolgozat Írására csak kivételes esetekben kapjanak engedélyt a hallgatók. A felsőfokú matematikai kérdések helyett jobb volna ha a hallgatók elemi matematikából készítenék dolgozataikat. Dr.Greguss Pál egyetemi tanár nem tud egyetérteni a szakdidaktikai szakdolgozatok ügyében Kalmár professzorral, szerinte a hallgatóságnak - elsősorban a biológia szakon - lehetőséget kellene adnunk arra, hogy nevelési témákból Írják szakdolgozataikat. Dr.Budó Ágoston egyetemi tanár tudomása szerint a vonatkozó miniszteri rendelet engedélyt ad arra, hogy a hallgatók szakdidaktikából készítsenek dolgozatot. Általános nevelési témából a rendelet szerint sincs lehetőség szakdolgozatírásra. A szakdolgozatok nívóját valóban nem lehet magasra emelni, mert szakdolgozatot az átlag-hallgatóknak is el kell késziteniök. A reform szellemében készülő tanterv szerint is a szakdolgozat előkészítésére a kísérleti jellegű tárgyakból 8 óra, az elméleti jellegű dolgozatoknál 4 óra speciális kollégium fordítható. Természetesen, a tanszékeknek,elsősorban az elméleti jellegüeknek, lehetőségük van a hallgatók 4 órán felüli foglalkoztatására. Véleménye szerint nem lenne helyes az ügyben felterjesztéssel élni a Minisztériumhoz - Kalmár professzor előterjesztése alapján - , mivel a rendelet, amely a szakdolgozati problémákat is szabályozza, jóvá van hagyva. A kiadásra kerülő uj rendelkezés szerint a hallgatók szakdolgozatának elkészítését megkönnyíti az, hogy a IX. félév november 30.-ával befejeződik, s az V. éves hallgatók teljes 2 hónap szabadidőt nyernek a szakdolgozat összeállítására. A Minisztérium a február 1-i beadási határidőhöz ragaszkodik, és csak igen kivételes esetekben engedélyezhet a dékán beadási határidő-meghosszabbitást. Ennek célja az, hogy a hallgatók minél behatóbban foglalkozzanak a X. félévben a szakdidaktika problémáival. A szakdolgozati témák kiadásának határideje a megjelenő uj rendelet szerint a VII. félév vége, és minden oktatónak arra kell törekednie, hogy a hallgatók a témát akkor meg is kapják. Dr.Márta Ferenc docens, tanszékvezető javasolja, hogy a szakdolgozati témák Víl'. félév végén történő kiadását egységesen, a vegyészhallgatókra nézve is kötelezően Írják elő. Az államvizsgák alkalmával szerzett tapasztalatok alapján elmondja, ho^y a szakdolgozatok számonkérése nem egyöntetű. A számonkérések alapján oszlik meg - tapasztalata szerint - az egyes intézetekben készített dolgozatok száma is. Ahol magukat a dolgozatokat kérik csak számon, ott többen írnak szakdolgozatot, ahol pedig a hozzákapcsolódó irodalmi anyagot is ellenőrzik, ott kevesebbe^ Kéri annak határozatilag történő kimondását, hogy az államvizsgákon a szakdolgozat-témához kapcsolódó irodalmi anyagot is kérdezzék. /lásd. 2.sz.melléklet/ hozzászólását tegye meg.
